Komolyan fontolóra kellett venni a kommunikáció- és médiatudomány, valamint az andragógia szak kivezetését, olyan...
Komolyan fontolóra kellett venni a kommunikáció- és médiatudomány, valamint az andragógia szak kivezetését, olyan kevés volt idén a jelentkező - mondta Villányi László, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja az Edupressnek. A kommunikáció és az andragógia is a tizenhat népszerű szak közé tartozik, amelyeken központi ponthatárokat határoztak meg. A teljes listát itt találjátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.
A dékán hozzátette: bár a forráskivonások a Szent István Egyetemet is súlyosan érintették, nincsenek kifizetetlen számlák. Igaz, ehhez többször újra kellett tervezni a kiadásokat, de oktatókat nem kellett elbocsátani.
Az egyetem vezetése abban bízik, hogy a 2014/2020-as európai uniós költségvetési időszakban több forrásra tudnak majd pályázni, akár konzorciumi partnerekkel. Emellett a fejlődő országok hallgatóit szeretnék angol nyelvű képzéseikre vonzani, de új kapcsolatokat építetenek kazah és azerbajdzsáni felsőoktatási intézményekkel is.
Azzal kapcsolatban, hogy az állami támogatás csökkenését a cégekkel való együttműködéssel lehetne kompenzálni, Villányi elmondta: ez teljes mértékben így van, és egészen addig így is működött, míg tavaly meg nem szűnt a szakképzési, valamint az innovációs hozzájárulás.
Ezeket a forrásokat központosították, így a kar évi csaknem 200 millió forintot veszít. Az innovációs hozzájárulásra ma már csak konzorciumban lehet pályázni, melynek magában kell foglalnia két ipari partnert is: a kar nagy agrár-, energetikai- és iparvállalatokkal közösen szeretne pályázni, most keresik a lehetséges partnereket.
A dékán érti, hogy miért volt szükség forráskivonásokra, de szerinte a "felsőoktatás egy rendkívül konzervatív rendszer, melyben még radikális változtatások esetén is nehéz egy-két éven belül kézzelfogható eredményeket elérni". Ha túl akarnak élni, az intézményeknek forrásokat kell felszabadítaniuk, szakokat kell racionalizálniuk, ugyanakkor egy-egy képzés kivezetésének is rendkívül magas a költsége - tette hozzá.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
