A Népszabadság információi szerint a kormány mai ülésén dönt arról, hogy 0 százalékra csökkenti a diákhitel jelenleg...
A Népszabadság információi szerint a kormány mai ülésén dönt arról, hogy 0 százalékra csökkenti a diákhitel jelenleg 2 százalékos kamatát. Korábban annak lehetősége is felvetődött, hogy a kormány esetleg átírja a tiltakozáshullámot kiváltó keretszámokat, de a lap úgy tudja, inkább a kamatcsökkentés mellett döntenek.
Balog Zoltán erőforrás-miniszter már tegnap arról beszélt, hogy változhatnak a szeptemberben elindított diákhitel2 feltételei. "Nem a keretszámokkal fogunk foglalkozni, azokkal már túl sokan foglalkoznak, hanem a diákhitel-konstrukción belül várhatók olyan kisebb módosítások, amelyek komoly meghívást jelentenek azoknak, akik most még úgy gondolják, eladósodnak, ha élnek ezzel a lehetőséggel" - magyarázta a szerdai kormányülés programjáról.
Az állammal szemben hitelt vállalni két százalékért vagy még kevesebbért, egészen más dolog, mint a bankokkal - mondta a miniszter. Az is napirendre kerül, hogy a magánszférának milyen kedvezményeket adhatnak majd abban az esetben, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki korábban diákhitelt vett fel.
Kérdés, hogy ezzel a lépéssel le tudják-e szerelni az állami finanszírozású hallgatók számának brutális csökkentése miatt fellángolt tiltakozáshullámot. A kormány múlt héten döntött, hogy a teljes állami ösztöndíjas keret már korábban is alaposan megfaragott számait a 2013-as felvételi eljárás során 10 ezerre csökkenti, azaz ennyi hallgató tanulását fizeti az állam, a többieknek részben vagy egészben maguknak kell állniuk képzésük költségét.
A diákhitel kamatának csökkentése valamennyi terhet levesz a hallgatók válláról, kérdés azonban, hogy a költségvetés meddig bírja az átvállalt terheket, hiszen a 2 százalékos, eddig is kedvezményes kamat is komoly költségvetési kiadásokkal jár.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
