A tömegképzés hagyományos alátámasztása az volt, hogy a nagyobb felsőfokú végzettségű populáció emeli a társadalom...
A tömegképzés hagyományos alátámasztása az volt, hogy a nagyobb felsőfokú végzettségű populáció emeli a társadalom tudásszintjét. Ez azonban közgazdasági értelemben csak akkor igaz, ha ehhez megfelelő munkahelyek is társulnak - olvasható az OktPolCafe legfrissebb bejegyzésében.
Mi szükség akkor egyetemi szakokra, ha csak a képességek számítanak? Minden képzési stációnak meg van a helye. Igenis indokolható, hogy BA-szinten általános szakmai alapképzést nyújtsunk (pl. “közgazda”), MA-szinten specializációt (pl. “logisztikus”). Erre aztán a majdani munkáltató ráképezheti házon belüli képzéssel a cégre jellemző tudást - a teljes posztot az OktPolCafén olvashatjátok el.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
