Megállapodott a főváros a művészeti egyetemekkel

Öt művészeti felsőoktatási intézménnyel köt együttműködési megállapodást a főváros – erről szerdán egyhangúlag...

  • MTI
Wikipedia

Öt művészeti felsőoktatási intézménnyel köt együttműködési megállapodást a főváros – erről szerdán egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A szakmai együttműködést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel, a Magyar Táncművészeti Főiskolával, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel kötheti meg az önkormányzat.

A dokumentum szerint a főváros elismeri az érintett intézményekben létrejött magas szintű oktatást, művészeti képzést, és a jövőben a szakpolitikai kérdések kidolgozásában támaszkodni kíván az intézmények szellemi bázisára.

Az együttműködés célja, hogy a főváros és az egyetemek kölcsönös érdekei érvényesüljenek olyan tudományos és kulturális szempontból jelentős területeken, mint a hagyományápolás, valamint az új értékek létrehozásának elismerése, elősegítése.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.