„A dolog még nincs annyira kiforrva, mint amennyire azt a sajtó sejttette” – mondta az atv.
„A dolog még nincs annyira kiforrva, mint amennyire azt a sajtó sejttette” – mondta az atv.hu-nak Polyák Gábor médiajogász, a Pécsi Tudományegyetem Információs és Kommunikációs Jogi Tanszékének docense, hangsúlyozva, hogy még nincs döntés. „A tanszékünk különleges helyzetben van: az országban egyedülálló oktatási-kutatási tevékenységet folytat” – tette hozzá.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint ötven egyetemi oktató, doktorandusz és hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amellyel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tervezett elbocsátások, valamint az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen tiltakoznak.
Az egyetem keddi közleménye szerint az első féléves beiratkozási adatok azt mutatják, hogy vannak olyan karok a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a felsőoktatásban bekövetkezett változások miatt jelentősen csökkent a hallgatók száma. "E karok esetében komoly bevételkieséssel kell számolni, miközben az oktatói kar, illetve adminisztratív kapacitás nagy hallgatói létszámra berendezkedett. Emiatt több kar a létszámcsökkentés mellett döntött, noha nem ez volt az elsődleges költségcsökkentő intézkedés, számos szervezeti átalakítás és racionalizáló lépés előzte ezt meg" - írták.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
