A rangsor összeállításakor figyelembe vették a képzések tudományos hírnevét, az oktatói gárda összetételét, az egyetemi felvételi jellemzőit, valamint azt, hogy a beiratkozott hallgatók végigcsinálják-e a képzést. Természetesen a legnevesebb intézmények - a Princeton, a Harvard és a Yale - vezetik a rangsort, a dobogósokat a Columbia, a Stanford és a Chicagói Egyetem követi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) a hetedik.

A listát vezető intézményekbe nehéz bekerülni, a Princetonba jelentkezőknek csupán 7,4 százalékát veszik fel, a Harvardon ez az arány 5,8 százalék, a Yale-en 6,9 százalék. A rangsorban a tandíjat is feltüntetik: az amerikai egyetemek közül a Columbián kell a legtöbbet fizetni, 51 ezer dollárt, míg a Harvardon 44, a Princetonon pedig 42 ezer dollárt. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) felsőoktatási világrangsorában az idén a Harvard volt az első, a Princeton csak hatodik, a Yale pedig ki is szorult az első tízből. Bár az ARWU rangsorát amerikai egyetemek vezetik, az európai intézmények is szépen szerepeltek, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is felkerült az ötszázas listára. Erről itt olvashattok bővebben.