Mindenkit meglepett a friss egyetemi rangsor?

A Princeton vezeti a legjobb felsőoktatási intézmények egyesült államokbeli rangsorát, amelyet évről évre a U.S. News közöl - sokak meglepetésére a Harvardnak nem sikerült visszaszereznie a dobogó legfelsőbb fokát, "csak" a második helyen áll, a harmadik a Yale.

  • Eduline

Wikipedia

A rangsor összeállításakor figyelembe vették a képzések tudományos hírnevét, az oktatói gárda összetételét, az egyetemi felvételi jellemzőit, valamint azt, hogy a beiratkozott hallgatók végigcsinálják-e a képzést. Természetesen a legnevesebb intézmények - a Princeton, a Harvard és a Yale - vezetik a rangsort, a dobogósokat a Columbia, a Stanford és a Chicagói Egyetem követi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) a hetedik.

A listát vezető intézményekbe nehéz bekerülni, a Princetonba jelentkezőknek csupán 7,4 százalékát veszik fel, a Harvardon ez az arány 5,8 százalék, a Yale-en 6,9 százalék. A rangsorban a tandíjat is feltüntetik: az amerikai egyetemek közül a Columbián kell a legtöbbet fizetni, 51 ezer dollárt, míg a Harvardon 44, a Princetonon pedig 42 ezer dollárt. A teljes listát itt nézhetitek meg.

U.S. News National University Ranking

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) felsőoktatási világrangsorában az idén a Harvard volt az első, a Princeton csak hatodik, a Yale pedig ki is szorult az első tízből. Bár az ARWU rangsorát amerikai egyetemek vezetik, az európai intézmények is szépen szerepeltek, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is felkerült az ötszázas listára. Erről itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.