A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csaknem 440 millió forint uniós és hazai támogatást nyert az anyagcserével összefüggő betegségek folyamatainak vizsgálatára - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
Az anyagcsere-folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A Szegeden induló kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása - idézte a közlemény Varró András professzort.
A kutatások szegedi szakmai koordinátora közölte, hogy a tudósok az anyagcsere betegségek szív-érrendszeri vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom betegségek genetikai okait, valamint az anyagcsere betegségekkel összefüggő agykeringési, légúti elváltozásokat és őssejt kutatásokat is végeznek.
A Debreceni Egyetem vezetésével és a SZTE mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja részvételével 2020 szeptemberéig tartó, 1,439 milliárd forintos teljes költségvetésű kutatási programban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra keresnek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján állítanak fel új diagnosztikai és kezelési lehetőségeket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
