Horvátországban az orvosi kamara adatai szerint több mint négyezer orvos hiányzik az egészségügyből, ezért a...
Horvátországban az orvosi kamara adatai szerint több mint négyezer orvos hiányzik az egészségügyből, ezért a felvételi létszámok és az orvosi karon a tanári létszám bővítését szorgalmazza a zágrábi egyetem szenátusa - írta csütörtöki számában a Jutarnji List című horvát napilap.
A zágrábi orvosi kar vezetése már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a problémára és a 2009/2010-es tanévben 240-ről 300-ra emelte a felvételi keretszámot az orvosi szakon - idézte a horvát média Davor Milicicet, a kar dékánját. A döntést a kormányzat is támogatta és a karral kötött megállapodás értelmében az illetékes minisztérium pótlólagos források biztosítására vállalt kötelezettséget.
Azóta a hallgatói összlétszám növekedett a karon, és növelték a szakirányú és a doktori képzések számát. Ugyanakkor az oktatók létszáma nem növekedett ilyen ütemben, így a zágrábi orvosi kar 30 százalékos tanerőhiánnyal küszködik, ami veszélyezteti az oktatás minőségét.
A dékán a szenátus álláspontját ismertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az Európai Unióban 1000 főre átlagosan 3,6 orvos jut, addig ez a mutató Horvátország esetében 2,5. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkaügyi hivatal 2012 év végén paradox módon több mint 400 állást kereső orvost tartott számon. Úgy vélte, hogy a horvát egészségügyi politikának kiemelten kellene foglalkozni a felvételi kvóták bővítésével és az orvosok foglalkoztatásának ügyével. Az uniós csatlakozás után várhatóan felerősödik az orvos-elvándorlás Horvátországból, ami még inkább veszélyezteti majd a horvát egészségügyi rendszert - állapította meg Milicic.
A dékán rámutatott arra is, hogy az EU - amely szintén orvoshiánnyal küzd - stratégiai kérdésként foglalkozik a problémával és az európai irányelvek megfogalmazzák a megoldás módját is. Eszerint bővíteni kell a felvételi kvótákat, meg kell tartani az egészségügyben a 65 évesnél idősebb orvosokat is, javítani kell a munkakörülményeket, növelni kell az orvosi fizetéseket és szembesíteni kell a társadalmat az orvoshiány-gonddal - derül ki helyi sajtóbeszámolókból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
