Horvátországban az orvosi kamara adatai szerint több mint négyezer orvos hiányzik az egészségügyből, ezért a...
Horvátországban az orvosi kamara adatai szerint több mint négyezer orvos hiányzik az egészségügyből, ezért a felvételi létszámok és az orvosi karon a tanári létszám bővítését szorgalmazza a zágrábi egyetem szenátusa - írta csütörtöki számában a Jutarnji List című horvát napilap.
A zágrábi orvosi kar vezetése már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a problémára és a 2009/2010-es tanévben 240-ről 300-ra emelte a felvételi keretszámot az orvosi szakon - idézte a horvát média Davor Milicicet, a kar dékánját. A döntést a kormányzat is támogatta és a karral kötött megállapodás értelmében az illetékes minisztérium pótlólagos források biztosítására vállalt kötelezettséget.
Azóta a hallgatói összlétszám növekedett a karon, és növelték a szakirányú és a doktori képzések számát. Ugyanakkor az oktatók létszáma nem növekedett ilyen ütemben, így a zágrábi orvosi kar 30 százalékos tanerőhiánnyal küszködik, ami veszélyezteti az oktatás minőségét.
A dékán a szenátus álláspontját ismertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az Európai Unióban 1000 főre átlagosan 3,6 orvos jut, addig ez a mutató Horvátország esetében 2,5. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkaügyi hivatal 2012 év végén paradox módon több mint 400 állást kereső orvost tartott számon. Úgy vélte, hogy a horvát egészségügyi politikának kiemelten kellene foglalkozni a felvételi kvóták bővítésével és az orvosok foglalkoztatásának ügyével. Az uniós csatlakozás után várhatóan felerősödik az orvos-elvándorlás Horvátországból, ami még inkább veszélyezteti majd a horvát egészségügyi rendszert - állapította meg Milicic.
A dékán rámutatott arra is, hogy az EU - amely szintén orvoshiánnyal küzd - stratégiai kérdésként foglalkozik a problémával és az európai irányelvek megfogalmazzák a megoldás módját is. Eszerint bővíteni kell a felvételi kvótákat, meg kell tartani az egészségügyben a 65 évesnél idősebb orvosokat is, javítani kell a munkakörülményeket, növelni kell az orvosi fizetéseket és szembesíteni kell a társadalmat az orvoshiány-gonddal - derül ki helyi sajtóbeszámolókból.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
