"Mindig vannak forrófejűek, akik azt hiszik, ez jó hecc" - az ELTE volt rektora a tüntetésekről

Az ilyen jellegű véleménynyilvánítás teljesen értelmetlen, mert nem old meg semmit - mondta az ELTE korábbi rektora...

  • Eduline
Stiller Ákos
Az ilyen jellegű véleménynyilvánítás teljesen értelmetlen, mert nem old meg semmit - mondta az ELTE korábbi rektora, Klinghammer István az M1 híradójának arra reagálva, hogy hétfőn Budapesten és Pécsen is egyetemeket elfoglalva tiltakoztak a hallgatók a kormány felsőoktatási intézkedései ellen.

„Mindig vannak olyan forrófejűek, akik úgy érzik, ez egy jó hecc. Nem bántó szándékkal, de megjegyezhetném, hogy talán kicsit éretlenek is ahhoz, hogy értelmiségi pályára készüljenek, és egyetemre járjanak" - mondta Klinghammer.

Hétfő délelőtt az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Hallgatói Hálózat aktivistái zavarták meg az oktatást, majd fórumot tartottak. Délután a bejelentett tüntetés résztvevői is az ELTE BTK-ra, onnan pedig a Corvinusra és a Színművészeti Egyetemre vonultak.

Ő lehet a felsőoktatási államtitkár

Klinghammer István lesz az új felsőoktatási államtitkár, miután Hoffmann Rózsát közoktatási államtitkárrá fokozták vissza - írta a Nol.hu. Klinghammer 1989 és 1991 között az ELTE Természettudományi Karának dékánjaként dolgozott, 2000-től 2006-ig volt az ELTE rektora. 2005-ben megválasztották a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztjára is.

Végül visszatértek a bölcsészkarra, körülbelül harmincan éjszakára is az épületben maradtak. A következő fórum kedd délután hat órakor lesz. Tudósításunkat itt, a Hallgatói Hálózat közleményét pedig itt olvashatjátok. A pécsi egyetemfoglalásról készült galériánkat itt nézhetitek meg.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.