A hallgatói szerződésről szóló megállapodással rendeződhetnek a viszonyok a felsőoktatásban, a Felsőoktatási...
A hallgatói szerződésről szóló megállapodással rendeződhetnek a viszonyok a felsőoktatásban, a Felsőoktatási Kerekasztal pedig folytathatja munkáját az oktatás minőségének javításáért – mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Ahogy korábban megírtuk, a hallgatói szerződés helyett az állami ösztöndíjas hallgatóknak nyilatkozatot kell majd aláírniuk, amelyben vállalják, hogy a végzést követő húsz éven belül Magyarországon dolgozzák le a tanulmányi idejüket.
A felsőoktatási államtitkár szerint háromféle módon lehet tanulni Magyarországon felsőoktatási intézményben: állami ösztöndíjjal, önköltségesként és a Diákhitel2-vel, az ösztöndíjasok hazai munkaviszonyának időtartamát pedig az Oktatási Hivatal ellenőrzi majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatása alapján.
Az államtitkár szerint a felsőoktatásban a "minőséget kell finanszírozni", „nem szabad olyan szakokkal zsákutcába vinni a hallgatókat, amelyeket a társadalom nem igazol vissza, nem igényel", ezért a kerekasztalon a továbbiakban stratégiai kérdésekről, a szakok struktúrájáról fognak tárgyalni.
Közelebb kerültünk a nyugvóponthoz, ami mindenkinek az érdeke – mondta Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja, aki ésszerű kompromisszumnak nevezte a hallgatói szerződésről szóló a megállapodást.
Megjegyezte ugyanakkor: a papír aláírásával a hallgatói szervezet szerint nem oldódnak meg a felsőoktatás problémái, viszont az egyezséggel lehetőség nyílik arra, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal a továbbiakban a diplomák értékét, a munkaerőpiaci lehetőségeket és a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekkel foglalkozzon, így a fontosabb problémákra lehet koncentrálni.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
