Kis Norbert: "szemrebbenés nélkül vennék fel diákhitelt"

Magyarországi sikertörténetként jellemezte a diákhitel programot az InfoRádiónak a felsőoktatásért felelős helyettes...

  • MTI
MTI / Földi Imre

Magyarországi sikertörténetként jellemezte a diákhitel programot az InfoRádiónak a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Kis Norbert elmondta: nagyon jó a visszafizetési morál. "Ha ma én lennék ma abban a helyzetben, szemrebbenés nélkül vennék fel diákhitelt" - mondta.

A képzések ára, vagyis a költségtérítés pontos összege nehezen megállapítható - mondta Kis Norbert. Hét éve hatályban van az a jogszabály, amelyik előírja a felsőoktatási intézmények számára, hogy a költségtérítést a valós képzési költségek alapján állapítsák meg, de valójában soha nem volt olyan mechanizmus, amely ezt konzekvensen számon kérte volna - magyarázta.

Az állam nemrég meghatározott egy önköltségi minimumot és maximumot - tette hozzá a helyettes oktatási államtitkár. "Ez nyilván nagyon fontos információ a felvételizők számára. Valószínűleg ősszel lehet majd megvizsgálni, hogy az intézmények valóban hozzáigazították-e az önköltségi díjakat a valós képzési költségekhez. Így a jövő évi felvételi tájékoztatóban már a felülvizsgált díjtételek szerepelhetnek majd" - mondta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.