Együttműködési megállapodást kötött a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara az Állatkerti Állat-egészségtani tanszék létrehozásáról, amely olyan kihelyezett szakmai műhelyként fog működni az állatkertben, ahol a hallgatók az egzotikus vadállatok orvoslásával ismerkedhetnek meg.
Az új szervezeti egységről szóló megállapodást szerdán délután írta alá Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Kar dékánja és Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója - közölte az intézmény szerdán.
Az új tanszék az állatorvos képzésen belül az egzotikus vadállatokkal kapcsolatos oktatási tevékenység kibővítését és elmélyítését szolgálja majd, mind az elmélet, mind a gyakorlat területén. A hallgatók első kézből ismerkedhetnek majd meg a különféle egzotikus vadállatok sajátosságaival és egészségvédelmével. A kihelyezett tanszéket emellett fontos kutatási műhelynek is szánják, ahol a szakemberek a veszélyeztetett fajok védelmének szolgálatába állítható kutatásokkal foglalkozhatnak.
A két intézmény közötti korábban is több alkalommal került sor együttműködésre: az egyetem történetének egykori rektora Hutyra Ferenc például már a 19. század végén foglalkozott az Állatkert egyes állatainak orvoslásával, a 20. század első éveiben pedig Rátonyi Zoltán, az Állatkert akkori igazgatója, az állatkerti állatokkal kapcsolatos megfigyeléseit az érdeklődő egyetemi hallgatókkal is megosztotta.
Az 1920-as években Raitsits Emil, az 1930-as években Abonyi Lajos, az 1950-es és 1960-as években pedig Lépold Jenő és Dózsa István munkássága jelentett fontos kapcsolódási pontot a két intézmény között, a rendszerváltás után pedig csaknem két évtizeden át működött az a program, amelyben mintegy száz leendő állatorvos töltötte az Állatkertben takarmányozástani gyakorlatát.
A kert állatorvosai csaknem egy évtizede vesznek részt rendszeresen a kedvtelésből tartott állatok betegségei tantárgy oktatásában óraadóként, állatkerti állatorvoslás és természetvédelmi állatorvoslás témakörökben. Emellett kezdettől fogva tevékenyen részt vállalnak a hallgatók oktatásában a posztgraduális egzotikus állatgyógyász szak-állatorvos képzés keretében, mind elméleti, mind gyakorlati területen. Régi hagyománya van annak is, hogy a szakdolgozatuk elkészítéséhez állatkerti témát választó hallgatók a szükséges kutatásokat, megfigyeléseket, vizsgálatokat a városligeti intézményben végzik el az állatkerti állatorvosokkal való konzultáció mellett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
