Nyílt levelet küldött Szeged országgyűlési és városi képviselőinek az SZTE Oktatói Hálózat, amely szerint a...
Nyílt levelet küldött Szeged országgyűlési és városi képviselőinek az SZTE Oktatói Hálózat, amely szerint a felsőoktatást érintő döntések előkészítői „továbbra sem tekintik partnernek a felsőoktatás résztvevőit - azokat, akik nem egyszerűen közvetlen érintettjei a hektikus változtatásoknak, de a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek”.
A szegedi közgyűlés december 21-én elfogadta a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Sztrájkbizottságának hárompontos javaslatát, az Oktatói Hálózat tagjai most azt akarják megtudni a képviselőktől, ki mit tett a felsőoktatásért az elmúlt egy hónapban.
„Mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy a drasztikus forráskivonások következtében ne épüljön le a Szegedi Tudományegyetem 12 karának színes képzési kínálata és sokrétű kutatási tevékenysége; hogy megmaradjon egyetemünk 30 000-es hallgatói létszáma; hogy a középiskolások kiszámítható, tervezhető módon készülhessenek pályaválasztásukra, s legfőképpen annak érdekében, hogy megőrződjön az egyetem autonómiája, azaz hogy a rektort továbbra is a szenátus válassza, és megmaradjon a gazdasági igazgató intézménye a kormány által bejelentett kancellária-rendszer helyett?” – olvasható az eduline-hoz is eljuttatott levélben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
