Kérdésekkel bombázza a szegedi képviselőket az Oktatói Hálózat

Nyílt levelet küldött Szeged országgyűlési és városi képviselőinek az SZTE Oktatói Hálózat, amely szerint a...

  • Eduline
Wikipedia

Nyílt levelet küldött Szeged országgyűlési és városi képviselőinek az SZTE Oktatói Hálózat, amely szerint a felsőoktatást érintő döntések előkészítői „továbbra sem tekintik partnernek a felsőoktatás résztvevőit - azokat, akik nem egyszerűen közvetlen érintettjei a hektikus változtatásoknak, de a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek”.

A szegedi közgyűlés december 21-én elfogadta a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Sztrájkbizottságának hárompontos javaslatát, az Oktatói Hálózat tagjai most azt akarják megtudni a képviselőktől, ki mit tett a felsőoktatásért az elmúlt egy hónapban.

„Mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy a drasztikus forráskivonások következtében ne épüljön le a Szegedi Tudományegyetem 12 karának színes képzési kínálata és sokrétű kutatási tevékenysége; hogy megmaradjon egyetemünk 30 000-es hallgatói létszáma; hogy a középiskolások kiszámítható, tervezhető módon készülhessenek pályaválasztásukra, s legfőképpen annak érdekében, hogy megőrződjön az egyetem autonómiája, azaz hogy a rektort továbbra is a szenátus válassza, és megmaradjon a gazdasági igazgató intézménye a kormány által bejelentett kancellária-rendszer helyett?” – olvasható az eduline-hoz is eljuttatott levélben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.