Olvasói kérdésre válaszolunk az egyetemre nem járók által fizetendő járulékról.
Ahogy kedden is beszámoltunk róla, akiknek megszűnt a hallgatói jogviszonya, valamint emiatt október végén lejárt a diákigazolványuk érvényessége is, azoknak december 16-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük 7000 forint értékben.
És aki passziváltat?
- tette fel a kérdést egy olvasó. Nos, mivel a passzív félév során a hallgató jogviszonya nem szűnik meg, csak szünetel az aktív sátusza, így továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékról további információt itt találtok.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
