Jön az instant doktori? Furcsa ötlettel állhat elő a TE rektora

Egy év alatt, akár egy szimpla középfokú nyelvvizsgával lehetne sportdoktori címet szerezni – a Népszabadság szerint ez Mocsai Lajos terve.

  • Eduline
MTI

A Magyar Rektori Konferencia megbízásából egy új, speciális sporttudományi doktori fokozatszerzési rendszer kialakításáról írt tervezetet Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora – írja a Népszabadság.

A lap szerint a tervezet lehetővé tenné, hogy a jelölt egyetlen év alatt megszerezze a sportdoktori címet.

Kapcsolódó cikkek

Így lett professzor Mocsaiból

Díszdoktor lett Debrecenben Mocsai

Ahogy a lap írja, a fokozatszerzés főbb kritériumai, hogy a jelölt osztatlan vagy mester képzésben diplomát szerzett, rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizsgával a nemzetközi sportvilágban használt idegen nyelek valamelyikéből (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz, kínai, japán), hosszú időn át kimagaslóan eredményes sportszakmai tevékenységet folytatott, illetve a doktori pályázata lezárásaként „a Habitus Vizsgáló Bizottság előtt szóban képes átadni rendszerezett ismereteit, bemutatni portfólióját, és azt a Habitus Vizsgáló Bizottság előtt megvédeni".

A feltételek tehát nem túl acélosak, az egyetlen középfokú nyelvvizsga például már több alapszak elvégzéséhez is kevés.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.