Januártól magasabb ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok

Januártól magasabb ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)...

  • MTI
Fazekas István

Januártól magasabb ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága szerdán. 

A tárca tájékoztatása szerint a kormány az állami felsőoktatási intézmények doktori képzésében államilag támogatott résztvevők 2009-ben meghatározott és azóta változatlan összegű ösztöndíját 2013. január 1-jével havi 100 ezer forintra növelte az eddigi havi 93 ezer forintról.

Az Emmi utalt arra: a kormány tavaly decemberi rendeletében szabályozta a doktori képzést annak érdekében, hogy az új felsőoktatási törvény szellemének megfelelően megvalósulhasson a minőségi felsőoktatás, azon belül pedig a legmagasabb szintű posztgraduális képzés.

Hangsúlyozták, hogy a kutatás-fejlesztés helyzetének meghatározásában nagy szerepe van a doktori képzésnek, így annak minősége hatással van az ország fejlődésére és a társadalom anyagi, szellemi jólétére is.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.