Van, ahol még segélyt is kapnak a diákok.
Óriási különbségek vannak egyes országok között abban a tekintetben, hogy mekkora anyagi terhet jelent elvégezni egy egyetemet.
A hvg.hu szúrta ki a francia Figaro elemzését, melyből kiderül, hogy Nagy-Britanniában évente átlagosan 10 ezer euróba kerül az egyetemi oktatás, amihez semmiféle segítséget nem kapnak a diákok, maximum hitelt vehetnek fel.
Ezzel szemben Svédországban 89 százalék állami támogatást is kap a tanuláshoz, akár segélyt is kérhetnek a költségeikre, így sokkal kisebb anyagi terhet jelent diplomát szerezni. Franciaország a lista közepén áll, ott 64-36 százalékos arányban támogatja az állam a tanulmányokat.
Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.
A középszintű angolérettségin 180 perc állt rendelkezésre, ezalatt az idő alatt négy feladatlapot kellett megoldani. Megnéztük, milyennek érezték a vizsgát a diákok.
Elkezdődött a németérettségi, az első részére 60 perce van a vizsgázóknak és maximum 33 pontot szerezhetnek.
Nyilvánosságra hozta az Oktatás Hivatal a csütörtöki érettségi vizsgák feladatlapjait és hivatalos javítókulcsait angol nyelvből.
„Ez most nehezebbnek tűnik. Volt, ahol kellett gondolkodni, és volt, ami nem volt egyértelmű” – mondta az Eduline-nak Pásztiné Fritz Adrienn angoltanár, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője a 2026-os középszintű angolérettségiről.
Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból.
