Van, ahol még segélyt is kapnak a diákok.
Óriási különbségek vannak egyes országok között abban a tekintetben, hogy mekkora anyagi terhet jelent elvégezni egy egyetemet.
A hvg.hu szúrta ki a francia Figaro elemzését, melyből kiderül, hogy Nagy-Britanniában évente átlagosan 10 ezer euróba kerül az egyetemi oktatás, amihez semmiféle segítséget nem kapnak a diákok, maximum hitelt vehetnek fel.
Ezzel szemben Svédországban 89 százalék állami támogatást is kap a tanuláshoz, akár segélyt is kérhetnek a költségeikre, így sokkal kisebb anyagi terhet jelent diplomát szerezni. Franciaország a lista közepén áll, ott 64-36 százalékos arányban támogatja az állam a tanulmányokat.
Miközben egyre több gyerek szorulna speciális segítségre, az oktatási rendszer sok helyen már most is a kapacitásai határán működik - többek között ez is kiderült a 2025-os 10. Hintalovon gyermekjogi jelentésből.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette viszont, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
