Diplomát nem kaptok, de tanulmányaitokat kiegészíthetitek a világ legjobb egyetemei által meghirdetett ingyenes, online kurzusainak elvégzésével. A Yale, a Stanford vagy akár a világhírű Massachusetts Institute of Technology professzorainak előadásai közül is válogathattok, és a tudásotokat is tesztelhetitek. Íme, a mi kedvenceink.
1. edX
Huszonnyolc intézmény, köztük a Harvard, a Massachuttes Institute of Technology, a Berkeley, a Cornell, a torontói és a bostoni egyetem, az ausztráliai állami egyetem, a hongkongi egyetem, a Technische Universität München és az École Polytechnique Fédérale de Lausanne professzorainak online kurzusain vehettek részt az edX nevű virtuális platformon.
Az oldalon természettudományi, gazdasági, üzleti, műszaki, bölcsészettudományi, jogi, orvosi és társadalomtudományi kurzusok közül válogathattok - ha elvégzitek valamelyiket, "mesterigazolást" kaptok. Megnézhetitek a hagyományos órákról készült videókat, különböző feladatokat oldhattok meg, e-tankönyveket tölthettek le, a fórumon kérdéseket válaszolhattok meg és tehettek fel a többieknek, az online vizsgákat pedig egy automatizált rendszer értékeli.
A 60 millió dolláros programot a Harvard és az MIT indította 2012-ben, már az első kurzusokra is majdnem annyian jelentkeztek, ahányan megalapítása óta az MIT-re jártak. A legtöbb kurzus az őszi félévben szeptember közepétől indul, úgyhogy érdemes minél előbb jelentkezni.
2. Coursera
Már nyolcvanhat intézmény csatlakozott a Coursera projekthez: az oldalon regisztrálva többek között a Stanford, a Princeton, a Columbia, a Yale, a University of London, a Melbourne University, a Hong Kong University of Science and Technology, a Ludwig-Maximilians-Universität München, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne kurzusain vehettek részt - ingyen.
Az online felületen elsősorban irodalom, matematika, statisztika, társadalomtudomány, informatika, gazdaság, orvostudomány, természettudomány és dizájn témájú kurzusokat kínálnak az egyetemek - a kurzusok végén tanúsítványt kaptok. A videós és írott tananyag után teszteket kell megoldanotok, chatelhettek a kurzus többi résztvevőjével, sőt a térképfunkció segítségével helyi közösséget is építhettek, amelynek tagjaival így nemcsak virtuálisan, hanem személyesen is találkozhattok.
A Coursera ötlete két stanfordi professzortól származik, akik azt szerették volna elérni, hogy azok is bekapcsolódhassanak az oktatásba, akik komolyan érdeklődnek valamilyen téma iránt, de körülményeik miatt nem járhatnak egyetemre.
3. OpenLearn
A világ legnagyobb távoktatással foglalkozó egyeteme, az Open University hozta létre az OpenLearn platformot, amelyen pedagógiai, történelmi, művészeti, nyelvészeti, üzleti, természet- és társadalomtudományi, illetve műszaki témájú kurzusok tananyagát találhatjátok meg. Ha csak kevés időtök van, párperces, érdekes témájú videókat is nézegethettek, például az irányítószámok kiosztásának módszereiről vagy a dizájnmozgalmakról.
| Tanulás a virtuális térben? |
| Magyarországon is kísérleteznek tantermen kívüli tanítási módszerekkel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara online szerepjátékban helyeztek el virtuális tantermeket: az itt tartott órák kiegészítik a hagyományos vagy levelező oktatást. Az Ollé János egyetemi adjunktus által létrehozott Virtuális Egyetem nevű platformon emellett vannak webináriumi - webkamerán követhető - előadásokra épülő kurzusok is, a tanárok és a résztvevők chaten kommunikálhatnak. |
4. MIT OpenCourseWare
A világrangsorokban évről évre a top háromban szereplő Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2002-ben indította MIT OpenCourseWare (OCW) nevű projektjét. Több mint kétezer gazdasági, műszaki, művészeti, bölcsészettudományi, orvostudományi, társadalomtudományi, természettudományi és pedagógiai kurzus közül válogathattok: megtaláljátok a kurzus tananyagát, emellett letölthetitek a házi feladatokat és a teszteket is.
Sok kurzusnál megnézhetitek/meghallgathatjátok az MIT-n tartott előadásról, szemináriumról készült videó- vagy hangfelvételt, letölthetitek mp4 formátumban vagy az iTunes University alkalmazásával is. A megértést angol felirat is segíti. Kereshettek téma, tanszék, illetve kurzusszám szerint, de megnézhetitek a legnépszerűbbek listáját is - az élen jelenleg informatikai és matematikai kurzusok állnak.
Az MIT tucatnyi kurzus anyagát más nyelveken is elérhetővé tette. Igaz, magyarul egyelőre nem - az angol mellett kínai, thai, török, spanyol, portugál, perzsa és koreai nyelven találhattok kurzusokat. Az oldalnak júniusban 80 millió látogatója volt.
5. NovoEd
A NovoEd nevű online platformon pénzügyi, üzleti, pedagógiai, természettudományi és művészeti kurzusokat végezhettek el, sőt később mentorként vagy öregdiákként is részt vehettek az oktatásban. Az oldalt a Stanford indította, jelenleg még csak 25 kurzust találtok rajta - ezek szeptemberben-októberben indulnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
