A vizsgákon nem csak a tananyagra érdemes figyelni, számos diák a helyesírási hibák miatt kap rosszabb jegyet az...
A vizsgákon nem csak a tananyagra érdemes figyelni, számos diák a helyesírási hibák miatt kap rosszabb jegyet az érettségin vagy az egyetemi vizsgákon. A Huffington Post közzétette a leggyakoribb tévesztéseket.
A hibák negyven százaléka egyszerű elírás, ezeket a szöveg ellenőrzésével könnyen ki lehetne küszöbölni. Sok tanulónak a vesszőkkel gyűlik meg a baja, a hibák tíz százaléka a mondatok rossz tagolásából fakad.
Bár az érettségin már illene egész mondatokban fogalmazni, sokan nem képesek erre, és vagy az alany, vagy az állítmány hiányzik rendszeresen a mondataikból, ezáltal érthetetlenné válik a szöveg. A félbehagyott gondolatmenetek is problémásak, szintén gondot okoznak az értelmezésben.
Végül, de nem utolsó sorban az egyszerű fogalmazás sem a diákok erőssége: sokan túlságosan terjengősen fejtik ki véleményüket; nekik valószínűleg csak a megfelelő karakterszám elérése lebeg a szemük előtt, de a lényeget kispórolják a mondandójukból. A leggyakoribb magyar helyesírási hibákról itt olvashattok bővebben.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
