Így tanulhattok külföldön ösztöndíjasként: még pályázhattok

November 30-ig pályázhattok a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra, amellyel külföldi rész- vagy továbbképzésen, alkotó- vagy kutatómunkában vehettek részt.

  • Eduline
shutterstock

A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra 40 évnél nem idősebb, mesterdiplomát szerzett magyar állampolgárok pályázhatnak. A jelentkezéseket két kategóriában bírálják el: a posztdoktori kategóriában a PhD- vagy DLA-fokozatot szerzett kutatókat, illetve művészeket, a predoktori kategóriában pedig a doktori fokozattal még nem rendelkezőket díjazzák - ez utóbbiban előnyt élveznek a disszertációjukon dolgozó PhD-hallgatók.

Az ösztöndíj 3-8 hónapra szól, és - a rendelkezésre álló keret függvényében - legfeljebb 6 hónappal lehet meghosszabbítani. Minden tudományterület kutatói és hallgatói pályázhatnak, azok is, akik korábban már elnyerték az ösztöndíjat. Legkorábban 2016. áprilisában lehet utazni.

A szálláshoz és a kinti tevékenységhez szükséges kiadásokat támogatják, és az egyszeri oda-vissza út költségét is állják. A pályázathoz mellékelnetek kell többek között magyar és angol nyelvű önéletrajzot, publikációs jegyzéket (művészek esetében portfóliót), két ajánlást, magyar és angol nyelvű munkatervet, a fogadó intézmény igazolását, költségtervet, az egyetemi diploma/doktori oklevél, valamint a nyelvvizsga-bizonyítványt fénymásolatát.

A pályázatot online a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapján, illetve postai úton is be kell nyújtani, a határidő november 30. További részleteket itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.