Cseréljétek el a középiskolás kötelezőket egyetemi szakkönyvekre, töltsétek le az ajánlott irodalmat az internetről, vagy járjatok utána az egyetemen belüli kezdeményezéseknek.
Első utatok az egyetemi, főiskolai könyvtárba vigyen, majd nézzetek körbe a helyi könyvtárban is, budapestieknek pedig szinte kötelező a Szabó Ervin. Általában teljesen felesleges megvennetek a tankönyveket, amelyekből gyakran csak fél évig tanultok, és az sem ritka, hogy a vizsgaidőszak egyetlen hetében nyitjátok ki.
Csere-bere könyvek, antikváriumok
Ha mégis meg akarnátok venni a könyveket, akkor érdemes a használtakat keresni. A Rukkolán, a Moly piacterén és a Könyvcserélőn is használt könyvek cseréje vagy eladása zajlik. Ezek általában úgy működnek, hogy az általatok feltöltött és elcserélt könyvekért járó pontokért vehettek további könyveket. Érdemes több ilyen oldalt is átböngészni, a szépirodalom mellett nem biztos, hogy hamar rábukkantok a szakkönyvekre is. Ugyanez igaz az antikváriumokra is, a ritka szakkönyvekért néha szabályos vadászat folyik.
Olvassatok digitálisan
Rengeteg lehetőségetek van arra, hogy digitálisan hozzájussatok a szükséges könyvekhez. A tankonyvtar.hu-ról például több mint hatezer folyóiratot, tanulmánykötetet, tankönyvet tölthettek le az oldalról, ingyen. A Scribd egy digitális könyvtár, ahol főleg idegennyelvű könyveket kereshettek, de mivel bárki feltölthet, ezért magyar nyelven is találhattok olvasnivalót. Az első hónap ingyenes, utána havi 9 dollárt (körülbelül kétezer forintot) kell fizetnetek a használatáért.
A Google Books-ban belenézhettek a könyvekbe, de néha teljes példányokat is találhattok. A DOAB oldalán könyveket, a DOAJ-on pedig újságcikkeket kereshettek, a JStor-on mindkettőt. Ha az egyetemi könyvtárban jártok, ne csak a helyben megtalálható könyvekre gondoljatok. Ritka könyvek esetében működhet a könyvtárközi kölcsönzés, de ami még fontosabb, járjatok utána, hogy milyen elektronikus adatbázisokra, folyóiratokra fizetnek elő.
Ezen kívül az egyetemi Facebook-csoportokat is ismerjétek meg, hátha találtok egy olyan felületet, ahonnan könyveket és jegyzeteket tölthettek le - a legtöbb egyetemen vannak ilyen helyi kezdeményezések.
| Campus life - evés-ivás, buli, könyv, kultúra kevés pénzből |
Hol lehet 600 forintért ebédelni? A Corvinus-ELTE BTK-ELTE ÁJK háromszögben jártunk, első cikkünket itt, a másodikat itt olvashatjátok el. A BME és az ELTE lágymányosi campusához közeli olcsó éttermekről, menzákról itt olvashattok. Hogyan mehettek múzeumba teljesen ingyen? Olvassátok el az erről szóló cikkünket. Arról pedig, hogy hogyan lehet színházjegyet venni 400-500 forintért, itt találtok tippeket. |
További spórolási lehetőség, hogy ha már megszereztétek a könyvet, akkor ne fénymásoljátok, hanem csak szkenneljétek be, és így terjesszétek. Ha digitális formában sikerült megtalálnotok, akkor kétszer is gondoljátok át, hogy kinyomtatjátok-e: egy kétszáz oldalas példány esetében akár a könyv árát is otthagyhatjátok a fénymásolónál, pedig akkor már inkább a szerzőt vagy a kiadót érdemes támogatni.
Ha nem szerettek monitorról olvasni, akkor gondolkozzatok el egy e-book olvasó beszerzésén, hiszen elég hamar visszahozhatják az árukat, és ma már nem csak a 30 ezer forintos darabok vannak a piacon. Előnye, hogy az e-book olvasókban általában nincsen internet, így nem fogtok elkalandozni. Megéri bringával járni a budapesti egyetemekre? Cikkünkből megtudhatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
