Egyre többen jelentkeznek a CEEPUS-programra

Egyre népszerűbb az idén húszéves Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram, a CEEPUS.

  • Eduline

A CEEPUS-hallgatók nyelvi és szakmai kurzusokon, nyári egyetemeken, hallgatói kirándulásokon vehettek részt a program 16 tagországában, 1215 felsőoktatási karon és tanszéken. A hálózatba tartozik Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.

Tempus Közalapítvány

A Magyarországra érkező cserediákoknak a magyar állam ad ösztöndíjat, a magyar hallgatók kiutazását pedig a fogadó állam fizeti. A Tempus Közalapítvány adatai alapján ide átlagosan évi 200 hallgató érkezik, átlagosan másfél hónapra, és közel 400 magyar diák utazik ki. A hallgatói és oktatói mobilitási pályázatokról a Tempus Közalapítvány oldalán olvashattok.

Milyen külföldi ösztöndíjakra pályázhattok? Friss cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.