Egy kicsivel többen dolgoznak a magánszférában, a többség pedig magyar tulajdonú cégeknél talál munkát. A munkanélküliek száma nagyon alacsony a körükben.
Nemrég írtunk arról, hogy egy friss felmérés szerint mennyit keresnek a frissen végzett diplomások. Most szintén a Frissdiplomások 2015 zárótanulmány alapján annak jártunk utána, hogy milyen területeken helyezkednek el a végzettek.
A munkáltató ágazatának besorolásakor a válaszadók a legnagyobb arányban (16,4 százalék) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányban vannak az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás és az információs-kommunikációs ágazatokban működő foglalkoztatók.
Az oktatásban és egészségügyben elhelyezkedők főleg a közszférában találnak állást, a magánszférában főleg az informatikai, a műszaki és a közgazdasági képzési területek végzettjei találnak pozíciót. Külföldi tulajdonban lévő magáncégek szintén ezeken a területeken papírral rendelkezőket keresik, jogi, pedagógiai és közigazgatási diplomával pedig a legkisebb annak az esélye, hogy valaki külföldi vállalatnál találjon munkát.
| Frissdiplomások 2015 |
| A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2015 tavaszán 34 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. Az online kérdőíveket több mint húszezren töltötték ki. Az adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. |
A frissen végzettek 65 százaléka magyar tulajdonú cégnél helyezkedik el, és csak 27 százalék kap munkát külföldi tulajdonú vállalatnál. A közszféra-magánszféra viszonylatában utóbbi szívja fel a frissen végzettek 54 százalékát.
Bár vannak munkanélküliek a frissen végzettek körében, arányuk azonban mindössze 4 százalék. Csak hogy tudjuk hova tenni ezt a számot: a 25-54 évesek - a legjobb munkavállalási körúak - körében az országos munkanélküliségi ráta 6,1 százalékos, a 15-24 éves korosztálynál ez a szám 17,8 százalék. (Az adatok 2015-ösek, ekkor vették fel a most publikált adatokat is.)
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
