Az MTA kutatói szeptember óta nem kapták meg az ígért pluszpénzt, holott 400 milliót különítettek el erre.
Bár a Magyar Tudományos Akadémia ígérete szerint idén szeptember és december között saját forrásból biztosítanak béremelést dolgozóiknak, ez még nem érkezett meg a kutatók számlájára – tudta meg a Magyar Nemzet.
Mintegy 35 ezre kutatónak ígértek 35 ezer forinttal magasabb fizetést szeptembertől. Bár idéntől 15 százalékos emelést kaptak a felsőoktatásban oktatók és kutatók, ez az MTA-ban kutatókat nem érintette. A kormány jövő januártól ígért nekik is magasabb garantált illetményt.
Az akadémia vállalta, hogy szeptembertől saját büdzséből egészíti ki kutatói bérét, amíg nem érkezik meg a janurái emelés.
Az akadémiánál azt válaszolták a lap megkeresésére, hogy az MTA titkársága novemberben biztosította az illetményemeléshez szükséges fedezetet intézményei részére a teljes, szeptember 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra. Ezen túlmenően viszont az illetményemelés végrehajtása már intézményi hatáskör. 400 millió forintot különítettek el erre a célra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
