Hiába ígérték neki, nem kaptak több pénzt a kutatók

Az MTA kutatói szeptember óta nem kapták meg az ígért pluszpénzt, holott 400 milliót különítettek el erre.

  • Eduline

Bár a Magyar Tudományos Akadémia ígérete szerint idén szeptember és december között saját forrásból biztosítanak béremelést dolgozóiknak, ez még nem érkezett meg a kutatók számlájára – tudta meg a Magyar Nemzet.

Mintegy 35 ezre kutatónak ígértek 35 ezer forinttal magasabb fizetést szeptembertől. Bár idéntől 15 százalékos emelést kaptak a felsőoktatásban oktatók és kutatók, ez az MTA-ban kutatókat nem érintette. A kormány jövő januártól ígért nekik is magasabb garantált illetményt.

Az akadémia vállalta, hogy szeptembertől saját büdzséből egészíti ki kutatói bérét, amíg nem érkezik meg a janurái emelés.

Az akadémiánál azt válaszolták a lap megkeresésére, hogy az MTA titkársága novemberben biztosította az illetményemeléshez szükséges fedezetet intézményei részére a teljes, szeptember 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra. Ezen túlmenően viszont az illetményemelés végrehajtása már intézményi hatáskör. 400 millió forintot különítettek el erre a célra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.