Határon túli magyar doktoranduszok is a CEU mellett

A határon túli magyar doktoranduszszervezetek közös nyilatkozatot adtak ki.

  • Eduline

A határon túli magyar doktoranduszközösségek érdekeit képviselő szakmai szervezetek csatlakoznak a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és az MTA különböző testületeinek a Közép-európai Egyetem kapcsán eddig közzétett nyilatkozataihoz. Több szempontból is kulcsfontosságúnak tartjuk a Közép-európai Egyetem budapesti jelenlétét.

- kezdik közös közleményüket a szervezetek.

Méltatják az egyetem kiválóan felszerelt könyvtárát is, amit a nem oda járó diákok is rendszeresen használnak, ha kutatni szeretnének.

Mint fogalmaznak, komoly űrt hagyna maga után a CEU, ha táboznia kéne Budapestről. A közleményt a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Téka Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, illetve a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete írta alá.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István