Hatalmasat nőtt az albérletek ára, de van lehetőség a költségek csökkentésére

A fővárosban 150 ezer forint a havi bérleti díjak átlaga, a nagy vidéki egyetemvárosok közül pedig Szegeden 100, Debrecenben 85, Miskolcon 70, Pécsen 83, Győrben pedig átlagosan 95 ezer forintért kínáltak egy-egy kiadó lakást.

  • Eduline
pixabay

Az albérletek drágulása miatt egyre többen keresnek lehetőséget a kiadások csökkentésére, ilyen lehet például az önsegélyező pénztár is. A befizetések után járó adókedvezményt kihasználva akár egy-két havi bérleti díjat is meg lehet spórolni.

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az önsegélyező pénztártagok a megtakarításukból az államilag elismert felsőoktatási intézményében tanuló, 25 évnél fiatalabb gyermekük albérletköltségeit finanszírozzák. - írja az Index.

A lap azt írja, hogy ennek a megoldásnak előnye, hogy a pénztári befizetések után 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forint értékű adókedvezmény jár. Így lényegében állami támogatás vehető igénybe az albérleti díjak fizetéséhez is. Az önsegélyező pénztárakon keresztül elszámolható bérleti díjak éves összege gyermekenként az adott év első napján érvényes havi minimálbér lehet, azaz 2017- ben 127,5 ezer forint, ez pedig havi szinten több mint 10 ezer forintos tétel.

Az önsegélyező pénztáras megoldással a havi bérleti díj akár 5-20 százalékkal mérsékelhető, attól függően, melyik városban vagy kerületben található az albérlet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.