Eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének a hallgatói szerződést érintő, a felsőoktatási törvényt módosító...
Eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének a hallgatói szerződést érintő, a felsőoktatási törvényt módosító javaslat, amelyet önálló képviselői indítványként nyújtottak be - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága.
A közleményben azt írták, az új felsőoktatási törvénnyel a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, a felsőoktatás finanszírozásának változásai a korábbinál megfontoltabb és felelősségteljesebb gazdálkodást eredményeznek, s ennek egyik eleme a 2012/2013-as tanévben bevezetendő hallgatói szerződés.
Az államtitkárság kitért arra, az államtól elvárható, hogy befektetései ellenében gondoskodjon azok megtérüléséről is, a hallgatói szerződés pedig azt segíti elő, hogy azok a fiatalok, akik bármely szakterületen állami támogatással szereznek diplomát, meghatározott ideig Magyarország, a magyar társadalom javára fordítsák a tudásukat. Ellenkező esetben azonban vissza kell fizetniük a közösségnek taníttatásuk árát - tették hozzá.
Hangsúlyozták: a hallgatói szerződés aláírása, az abban foglalt feltételek elfogadása nem kötelező, akik az államilag támogatott, ingyenes tanulás fejében semmilyen kötelezettséget nem kívánnak vállalni, azok a Diákhitel II. segítségével az anyagi helyzetüktől függetlenül önköltséges formában folytathatnak felsőfokú tanulmányokat.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
