Hallgatói szerződés: ki fogja beszedni a büntetést?
Fazekas István
Hiába szeretné az állam visszakérni az elvándorló diplomásoktól képzésük díját, eszköze nincs hozzá - írja a Napi Gazdaság. A hallgatói szerződés alapján 20 év alatt kétszer annyi időt kellene a diákoknak Magyarországon dolgozniuk, mint ahány támogatott szemesztert eltöltöttek a felsőoktatásban.
Elvileg a türelmi idő lejárta után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kellene beszednie a képzés költségét azoktól, akik megszegték a szerződést. A lap szerint nem mindegy, hogy az adóhatóság húsz éven keresztül számon tartja-e, melyik diplomás éppen mit csinál, vagy majd csak 20 év után kezdi el felfejteni a történéseket - a lap szerint az előbbi megoldás súlyos adatkezelési aggályokat vethet fel. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Magyarországon nem nehéz eltűnni a NAV szeme elől, hiszen élhet úgy bárki, hogy nem fizet adót, járulékot. Ha pedig a NAV nem találja az illetőt Magyarországon, nehézkesen kérheti más országok rendőrségének a segítségét, hiszen nem köztörvényes bűnöző után kutat. Ennek hiányában pedig nehéz megtalálni az érintett levelezési címét, ahova küldhetnék a fizetési felszólítást. Ha mégis megtalálja a NAV a külföldre költözött diplomást, aki nem akar fizetni, nem valószínű, hogy a társhatóság segítségét kérheti, hiszen nem nemzetközi szintű ügyről van szó.
