Hiába szeretné az állam visszakérni az elvándorló diplomásoktól képzésük díját, eszköze nincs hozzá - írja a Napi...
Hiába szeretné az állam visszakérni az elvándorló diplomásoktól képzésük díját, eszköze nincs hozzá - írja a Napi Gazdaság. A hallgatói szerződés alapján 20 év alatt kétszer annyi időt kellene a diákoknak Magyarországon dolgozniuk, mint ahány támogatott szemesztert eltöltöttek a felsőoktatásban.
Elvileg a türelmi idő lejárta után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kellene beszednie a képzés költségét azoktól, akik megszegték a szerződést. A lap szerint nem mindegy, hogy az adóhatóság húsz éven keresztül számon tartja-e, melyik diplomás éppen mit csinál, vagy majd csak 20 év után kezdi el felfejteni a történéseket - a lap szerint az előbbi megoldás súlyos adatkezelési aggályokat vethet fel. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Magyarországon nem nehéz eltűnni a NAV szeme elől, hiszen élhet úgy bárki, hogy nem fizet adót, járulékot. Ha pedig a NAV nem találja az illetőt Magyarországon, nehézkesen kérheti más országok rendőrségének a segítségét, hiszen nem köztörvényes bűnöző után kutat. Ennek hiányában pedig nehéz megtalálni az érintett levelezési címét, ahova küldhetnék a fizetési felszólítást. Ha mégis megtalálja a NAV a külföldre költözött diplomást, aki nem akar fizetni, nem valószínű, hogy a társhatóság segítségét kérheti, hiszen nem nemzetközi szintű ügyről van szó.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
