Hiába szeretné az állam visszakérni az elvándorló diplomásoktól képzésük díját, eszköze nincs hozzá - írja a Napi...
Hiába szeretné az állam visszakérni az elvándorló diplomásoktól képzésük díját, eszköze nincs hozzá - írja a Napi Gazdaság. A hallgatói szerződés alapján 20 év alatt kétszer annyi időt kellene a diákoknak Magyarországon dolgozniuk, mint ahány támogatott szemesztert eltöltöttek a felsőoktatásban.
Elvileg a türelmi idő lejárta után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kellene beszednie a képzés költségét azoktól, akik megszegték a szerződést. A lap szerint nem mindegy, hogy az adóhatóság húsz éven keresztül számon tartja-e, melyik diplomás éppen mit csinál, vagy majd csak 20 év után kezdi el felfejteni a történéseket - a lap szerint az előbbi megoldás súlyos adatkezelési aggályokat vethet fel. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Magyarországon nem nehéz eltűnni a NAV szeme elől, hiszen élhet úgy bárki, hogy nem fizet adót, járulékot. Ha pedig a NAV nem találja az illetőt Magyarországon, nehézkesen kérheti más országok rendőrségének a segítségét, hiszen nem köztörvényes bűnöző után kutat. Ennek hiányában pedig nehéz megtalálni az érintett levelezési címét, ahova küldhetnék a fizetési felszólítást. Ha mégis megtalálja a NAV a külföldre költözött diplomást, aki nem akar fizetni, nem valószínű, hogy a társhatóság segítségét kérheti, hiszen nem nemzetközi szintű ügyről van szó.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
