A BA- és BSc-hallgatók negyede teljesíti időben az előírt kreditszámot, és kapja meg a diplomáját az Egyesült...
A BA- és BSc-hallgatók negyede teljesíti időben az előírt kreditszámot, és kapja meg a diplomáját az Egyesült Államokban a legfrissebb felmérések szerint. Az Indiana State University ezért ígéretet tett arra, hogy fizet azoknak a hallgatóknak, akik nem végeznek négy év alatt – adta hírül a Huffington Post.
Az intézmény a tervek szerint a jövőben minden gólyával szerződést köt majd, amelyben garantálja, hogy túlfutás esetén a további költségeket átvállalja a diákoktól. „A statisztika azt mutatja, hogy minél többet csúszik valaki, annál kevesebb az esélye, hogy be is fejezi az egyetemet” – indokolta a döntést az intézmény rektora, Dan Bradley.
A szerződés természetesen szigorú feltételeket szab a diákoknak, úgyhogy csalni nem lehet: rendszeresen be kell járniuk az órákra, és szemeszterenként legalább 30-32 kreditet kell szerezniük. Az számíthat támogatásra az egyetemtől, aki ennek ellenére nem tudja időben letenni a záróvizsgát. Itthon viszont a diákok fizetnek, ha túlfutnak – a hallgatói szerződésről itt olvashatsz bővebben.
| Európa legszigorúbb hallgatói szerződésével csapnak oda az egyetemistáknak |
| Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar felvételizőknek kell aláírniuk szeptembertől. Utánajártunk, mi a helyzet az EU-n kívüli országokban. Nem volt könnyű dolgunk, ehhez hasonló rendszerről még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában sem hallottak. Hosszas kutatás után egyetlen példát találtunk – Fehéroroszországot. Igaz, még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon. A témáról bővebben itt olvashattok. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
