A Cambridge-nek sikerült megőriznie vezető helyét, az Oxford viszont rontott tavalyi eredményén – derül ki a 116 brit...
A Cambridge-nek sikerült megőriznie vezető helyét, az Oxford viszont rontott tavalyi eredményén – derül ki a 116 brit felsőoktatási intézményt rangsoroló The Complete University Guide legfrissebb listájáról.
A két elitegyetem több mint egy évtizede állt a lista élén: 2000 óta most először fordult elő, hogy egy harmadik fél is beleszólt az Oxford és a Cambridge párharcába. Az Oxfordot megelőző egyetem pedig nem más, mint a London School of Economics and Political Science (LSE) – írja a University World News.
„Semmi kétség afelől, hogy mindhárom intézmény kiváló a maga területén. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy az LSE-diploma jobb elhelyezkedési lehetőséget ígér, mint az oxfordi oklevél” – mondta Bernard Kingston, a rangsor egyik szerkesztője.
A brit listát több szempont alapján állítják fel: a hallgatói elégedettséget, az egy oktatóra jutó hallgatói létszámot, a kutatási eredményeket, a felszerelésre fordított összeget és a diploma munkaerő-piaci értékét is figyelembe veszik. Még el sem készült, máris sokan kritizálják az európai egyetemek listáját – összefoglalónkat itt olvashatod.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
