A legjobb fizetésre az informatikai és műszaki végzettségű fiatalok számíthatnak, jobb bérre van esély egyetemi...
A legjobb fizetésre az informatikai és műszaki végzettségű fiatalok számíthatnak, jobb bérre van esély egyetemi szintű, vagy mesterdiplomával, és a férfiak többet keresnek, mint a nők – így összegezhető a diplomás pályakövetési rendszer keretében több mint húszezer hallgatót érintő felmérés.
A felvi.hu oldalon közzétett összegzés szerint míg 2011-ben a KSH adatai alapján az átlagjövedelem havi nettó 140 ezer forint volt, addig a vizsgálat során megkérdezett diplomások átlagban havi 148 710 forintos nettó bérért dolgoznak.
A diplomás pályakövetési rendszer keretében készült felmérésben a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vettek részt. Az összegzés szerint a fizetések mértéke képzésterületenként eltérő: átlag feletti bérek a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák esetében voltak, míg a többi képzési területen az átlagosnál alacsonyabb fizetésért dolgoznak a végzettek. Az informatikai területen mintegy nettó 219 ezer, a műszaki területen mintegy 200 ezer forintos nettó fizetésről számoltak be.
A legtöbbet az informatikai képzések diplomásai keresnek, a legalacsonyabb fizetést - az előbbiek béréhez képest csaknem nettó 90 ezer forinttal kevesebbet - pedig a pedagógusok kapják.
A válaszok alapján nem csupán a képzési területek között, de a nemek szerint is fizetéskülönbségeket tapasztaltak: egy férfi munkavállaló átlagosan 40 ezer forinttal keres többet, mint egy hasonló diplomával rendelkező nő. Ez a különbség változó mértékben, de minden képzésterületen tapasztalható.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
