Idén is felkerült a Financial Times felsőoktatási rangsorára a Budapesti Corvinus Egyetem egyik mesterképzése – a...
Idén is felkerült a Financial Times felsőoktatási rangsorára a Budapesti Corvinus Egyetem egyik mesterképzése – a vezetés és szervezés a világ legjobb, általános menedzsmentismereteket nyújtó mesterszakjainak listáján a 67. helyet szerezte meg.
A rangsor élén a svájci University of St Gallen képzése áll, a második helyezett a francia, brit, olasz, spanyol és német felsőoktatási intézmények közös programja, az ESCP Europe lett. A harmadik helyre a CEMS MIM programot – amelyet a világ legjobb, üzleti képzést nyújtó intézményei, köztük a Corvinus közösen indít – sorolták a lista készítői. Az adatok alapján a CEMS MIM programban végzettek kilencvenöt százaléka három hónapon belül elhelyezkedett az üzleti szférában.
A Corvinuson kívül két közép-európai egyetem ért el ilyen eredményt: a varsói közgazdaságtudományi egyetem mellett a prágai közgazdaságtudományi egyetem is a hetven legjobb közé került.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
