Az idén is felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakja a világ legjobb menedzsmentképzéseinek rangsorára, amelyet a Financial Times állított össze.
Nyilvánosságra hozta a legjobb menedzsment mesterképzések rangsorát a Financial Times. A brit üzleti napilap minden évben összeállítja a listát, amelyen a magyar egyetemek közül évről évre a Budapesti Corvinus Egyetem szerepel. Az intézmény vezetés és szervezés mesterszakja az idén a 70. helyet szerezte meg, két helyet rontva tavalyi eredményén. Négy magyar egyetem is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2014/2015-ös világrangsorára: a részleteket itt találjátok.
A lap olyan képzéseket rangsorol, amelyek legalább négy éve működnek, és amelyeken általános menedzsmentismereteket oktatnak. 2014-ben 81 képzést értékeltek különböző szempontok alapján, az intézményeknek és a 2011-ben végzett hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük.
A friss diplomások által megadott adatok - fizetés, elért célok, sikeres elhelyezkedés, nemzetközi lehetőségek - a pontszám 55 százalékát, az intézmény válaszai pedig 45 százalékát adják. Az utóbbinál figyelembe veszik, hogy milyen a nők, illetve a külföldiek aránya a tanári karban, a vezetőségben és a hallgatók körében - a nemi megoszlásnál a legtöbb pont az 50-50 százalékos arányért jár -, a hallgatók nyelvtudását és a doktori fokozattal rendelkező oktatók arányát is.
A rangsort - ahogy 2013-ban és 2012-ben - az idén is a svájci University of St Gallen stratégia és nemzetközi menedzsment képzése vezeti. A második helyet a HEC Paris (École des Hautes Etudes Commerciales de Paris) menedzsment mesterképzése szerezte meg, két helyet javítva tavalyi eredményén. A harmadik a szintén franciaországi Essec Business School általános mesterképzése lett, amely 2013-ban még csak a nyolcadik helyig jutott. A Financial Times MBA-képzéseket rangsoroló listájáról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
