Az idén is felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakja a világ legjobb menedzsmentképzéseinek rangsorára, amelyet a Financial Times állított össze.
Nyilvánosságra hozta a legjobb menedzsment mesterképzések rangsorát a Financial Times. A brit üzleti napilap minden évben összeállítja a listát, amelyen a magyar egyetemek közül évről évre a Budapesti Corvinus Egyetem szerepel. Az intézmény vezetés és szervezés mesterszakja az idén a 70. helyet szerezte meg, két helyet rontva tavalyi eredményén. Négy magyar egyetem is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2014/2015-ös világrangsorára: a részleteket itt találjátok.
A lap olyan képzéseket rangsorol, amelyek legalább négy éve működnek, és amelyeken általános menedzsmentismereteket oktatnak. 2014-ben 81 képzést értékeltek különböző szempontok alapján, az intézményeknek és a 2011-ben végzett hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük.
A friss diplomások által megadott adatok - fizetés, elért célok, sikeres elhelyezkedés, nemzetközi lehetőségek - a pontszám 55 százalékát, az intézmény válaszai pedig 45 százalékát adják. Az utóbbinál figyelembe veszik, hogy milyen a nők, illetve a külföldiek aránya a tanári karban, a vezetőségben és a hallgatók körében - a nemi megoszlásnál a legtöbb pont az 50-50 százalékos arányért jár -, a hallgatók nyelvtudását és a doktori fokozattal rendelkező oktatók arányát is.
A rangsort - ahogy 2013-ban és 2012-ben - az idén is a svájci University of St Gallen stratégia és nemzetközi menedzsment képzése vezeti. A második helyet a HEC Paris (École des Hautes Etudes Commerciales de Paris) menedzsment mesterképzése szerezte meg, két helyet javítva tavalyi eredményén. A harmadik a szintén franciaországi Essec Business School általános mesterképzése lett, amely 2013-ban még csak a nyolcadik helyig jutott. A Financial Times MBA-képzéseket rangsoroló listájáról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
