Az idén is felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakja a világ legjobb menedzsmentképzéseinek rangsorára, amelyet a Financial Times állított össze.
Nyilvánosságra hozta a legjobb menedzsment mesterképzések rangsorát a Financial Times. A brit üzleti napilap minden évben összeállítja a listát, amelyen a magyar egyetemek közül évről évre a Budapesti Corvinus Egyetem szerepel. Az intézmény vezetés és szervezés mesterszakja az idén a 70. helyet szerezte meg, két helyet rontva tavalyi eredményén. Négy magyar egyetem is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2014/2015-ös világrangsorára: a részleteket itt találjátok.
A lap olyan képzéseket rangsorol, amelyek legalább négy éve működnek, és amelyeken általános menedzsmentismereteket oktatnak. 2014-ben 81 képzést értékeltek különböző szempontok alapján, az intézményeknek és a 2011-ben végzett hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük.
A friss diplomások által megadott adatok - fizetés, elért célok, sikeres elhelyezkedés, nemzetközi lehetőségek - a pontszám 55 százalékát, az intézmény válaszai pedig 45 százalékát adják. Az utóbbinál figyelembe veszik, hogy milyen a nők, illetve a külföldiek aránya a tanári karban, a vezetőségben és a hallgatók körében - a nemi megoszlásnál a legtöbb pont az 50-50 százalékos arányért jár -, a hallgatók nyelvtudását és a doktori fokozattal rendelkező oktatók arányát is.
A rangsort - ahogy 2013-ban és 2012-ben - az idén is a svájci University of St Gallen stratégia és nemzetközi menedzsment képzése vezeti. A második helyet a HEC Paris (École des Hautes Etudes Commerciales de Paris) menedzsment mesterképzése szerezte meg, két helyet javítva tavalyi eredményén. A harmadik a szintén franciaországi Essec Business School általános mesterképzése lett, amely 2013-ban még csak a nyolcadik helyig jutott. A Financial Times MBA-képzéseket rangsoroló listájáról itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
