Félmilliárdért toboroz kínai hallgatókat a Dunaújvárosi Egyetem

Kérdés, hogy megéri-e.

  • Eduline

A csütörtöki Közbeszerzési Értesítőben jelent meg, hogy becsült értéken 486, 7 millió forintért toboroz kínai hallgatókat alap- és mesterképzéses kurzusraira a Dunaújvárosi Egyetem - erről a Magyar Nemzet számolt be.

A pályázatot egy pekingi cég, a Beijing L&J Education Technology Co. Ltd. nyerte el – a szerződést pedig június 21-én kötötték meg a felek.

A tenderrel kapcsolatban a lap szerint böbb kérdés is nyitott: a tender pontos értéke például még nem tisztázott, hiszen a fejvadász cég a toborzott hallgatók számával arányosan emelkedő jutalékot is kap.

Egyelőre a kínai jelentkezők száma sem ismert, az egyetem viszont csak akkor fizeti ki a teljes megbízási összeget, ha felvételizők befizették a kötelező díjakat, benyújtották a Magyarországon tartózkodáshoz és tanuláshoz szükséges összes dokumentumot is.

A Beijing L&J akkor kapja meg a maximális, tanulónként 35 százalékos ügynöki jutalékot, ha 15-nél több kínai diák iratkozik be hozzájuk, és kezdi meg tanulmányait az első tanévben.

A cikk szerint egy így érkező diák évente akár kétmillió forintot is fizethet az egyetemnek különböző jogcímeken. Ha csak a minimális 15 diákkal számolunk, ez mindössze 30 millió forint, ami elég kevés a közel félmilliárdos megbízói díjhoz képest.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.