A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az...
A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az alkotmány szellemét és a szabad mozgás európai uniós jogát, a szerződés egyoldalú, mivel az állam nem vállal garanciát arra, hogy munkahelye is lesz a diplomásoknak - írja a Pézsma blog, amely 10+1 okot gyűjtött össze, ami miatt meg fog bukni a hallgatói szerződés. Hány évig kell itthon dolgozni? Mit tesz a kormány, és miért ellenzik a diákok a szerződést? 16 húsba vágó kérdés és válasz a hallgatói szerződésről itt.
A hallgatókra rótt kötelezettség tovább erősíti a társadalmi különbségeket: a diákok egy része ki tudja majd fizetni a tandíjat, a többiek azonban vagy adóssággal, vagy korlátozott lehetőségekkel kezdik az életüket. A kormány morális elvekkel indokolja a szerződés szükségességét, a hallgatói szerződésben rögzített kötelezettség betartatása azonban komoly adminisztratív problémákba is ütközik. A teljes posztot a Pézsma blogon olvashatjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
