A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az...
A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az alkotmány szellemét és a szabad mozgás európai uniós jogát, a szerződés egyoldalú, mivel az állam nem vállal garanciát arra, hogy munkahelye is lesz a diplomásoknak - írja a Pézsma blog, amely 10+1 okot gyűjtött össze, ami miatt meg fog bukni a hallgatói szerződés. Hány évig kell itthon dolgozni? Mit tesz a kormány, és miért ellenzik a diákok a szerződést? 16 húsba vágó kérdés és válasz a hallgatói szerződésről itt.
A hallgatókra rótt kötelezettség tovább erősíti a társadalmi különbségeket: a diákok egy része ki tudja majd fizetni a tandíjat, a többiek azonban vagy adóssággal, vagy korlátozott lehetőségekkel kezdik az életüket. A kormány morális elvekkel indokolja a szerződés szükségességét, a hallgatói szerződésben rögzített kötelezettség betartatása azonban komoly adminisztratív problémákba is ütközik. A teljes posztot a Pézsma blogon olvashatjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
