A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az...
A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjért cserébe meghatározott kötelező itthoni munkavállalás sérti az alkotmány szellemét és a szabad mozgás európai uniós jogát, a szerződés egyoldalú, mivel az állam nem vállal garanciát arra, hogy munkahelye is lesz a diplomásoknak - írja a Pézsma blog, amely 10+1 okot gyűjtött össze, ami miatt meg fog bukni a hallgatói szerződés. Hány évig kell itthon dolgozni? Mit tesz a kormány, és miért ellenzik a diákok a szerződést? 16 húsba vágó kérdés és válasz a hallgatói szerződésről itt.
A hallgatókra rótt kötelezettség tovább erősíti a társadalmi különbségeket: a diákok egy része ki tudja majd fizetni a tandíjat, a többiek azonban vagy adóssággal, vagy korlátozott lehetőségekkel kezdik az életüket. A kormány morális elvekkel indokolja a szerződés szükségességét, a hallgatói szerződésben rögzített kötelezettség betartatása azonban komoly adminisztratív problémákba is ütközik. A teljes posztot a Pézsma blogon olvashatjátok.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
