Vége az idei írásbeli érettségiknek, már csak a szóbelikkel kell megbirkózni, majd lehet izgulni a felsőoktatási felvételi miatt. Az előző évekhez képest idén is több szakon teszik kötelezővé az emelt szintű érettségi meglétét, ami 2017-ben sem lesz másként. Azt is tudni, mely szakok esetében kell készülni erre.
Az adott szakokon tehát nem elég elérni az iskola által megszabott ponthatárt (nem minden esetben az iskola szabja ezt meg, egyes szakokon központi ponthatárok vannak, az ideiekről itt olvashattok), még a megfelelő szintű vizsgát is le kell tenni az adott tárgyból. Az idei központi ponthatárokról itt olvashattok.
A felvi.hu-n közzétett listából kiderül, a nyelvi szakokon továbbra is kötelező lesz az adott nyelvből emeltezni. Anglisztikára például kötelező lesz egy emelt angol nyelv és mellé egy másik idegen nyelv, vagy magyar, vagy történelem. Germanisztikára az emelt németet kiválthatja egy emelt nemzetiségi német érettségi, de akár az emelt angol is.
Aki ezt nem érte el írásbelin, biztosan nem mehet szóbelizni. Részletek itt.
A bölcsész szakok elég komoly feltételeivel szemben például az agrármérnöki szakokra nem lesz nehéz a bejutás, hiszen csak a kötelezően választott biológia- vagy kémiaérettségit kell abszolválni, egyiket sem emelt szinten. Állatorvosnak azonban csak a legjobbakat akarják felvenni (persze évek óta rendkívül nehéz bekerülni), 2017-ben is kötelező lesz a biosz és a kémia emelt.
Ha már megvan a diploma, akkor irány a munka! De mennyit kell várni, míg megfelelő munkát talál valaki? Egy friss kutatás tegnapról ezzel foglalkozik.
A mindig népszerű alkalmazott közgazdaság szakra kötelező lesz a matek emelt, közszolgálati szakra azonban nincs semmilyen különleges kritérium.
A programozó hiányszakma, talán pont ennek az orvoslását várják az informatika szakok bejutási követelményeitől, ugyanis mindhárom infós képzésre az általános követelmények irányadók. Ugyanígy járnak el a mérnöki szakok többségénél, emeltezni csak a leendő energetikai- és építészmérnököknek kell (matekból vagy fizikából).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
