Erasmus, CEEPUS és DAAD: ösztöndíjnap az ELTE-n

December 6-án tartják a külügyi börzét az ELTE lágymányosi campusán, ahol az Erasmusról, a CEEPUS-ról, a DAAD-ról és...

  • Eduline

December 6-án tartják a külügyi börzét az ELTE lágymányosi campusán, ahol az Erasmusról, a CEEPUS-ról, a DAAD-ról és több más külföldi ösztöndíjprogramról is tartanak előadásokat.

A szervezők szerint akkor is érdemes elmenni a börzére, ha már elnyerted valamelyik ösztöndíjat, a helyszínen ugyanis tanácsokat kaphatsz azoktól a hallgatóktól, akik már eltöltöttek egy-két félévet valamelyik külföldi egyetemen.

Hol, mikor?

Dátum: 2011. december 6. 10-16 óráig

Helyszín: az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusa (Déli Tömb, Pázmány Péter sétány 1/c)
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.