A felvételi ponthatárok bejelentését követő naptól mostanáig 4 millió albérleti adatlapot töltöttek ki az...
A felvételi ponthatárok bejelentését követő naptól mostanáig 4 millió albérleti adatlapot töltöttek ki az egyetemisták - közölte a felvi.hu oldalon elérhető albérletkereső portál üzemeltetője, az ingatlanROBOT.hu. A szerződéskötések számáról viszont nincs információ, mivel azt a lakás tulajdonosa és a bérlő a portál kiiktatásával köti meg.
Legtöbben - 2,7 millióan - budapesti albérletet kerestek, a második Debrecen (500 ezer), majd a szegedi és miskolci bérlemények következnek (300-300 ezer adatlap kitöltéssel).
Budapesten a havi 60 ezer forintos albérlet a legkeresettebb, míg vidéken a havi 40 ezer forintos. A hallgatók leginkább a másfél-kétszobás, valamint a három külön bejáratú szobás, alacsony közös költségű és gázfűtéses téglalakásokat keresték idén.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
