Meghatározatlan időre diákok foglalták el kedd délután a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem központi épületének...
Meghatározatlan időre diákok foglalták el kedd délután a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem központi épületének első emeleti, Nicolae Iorga történészről elnevezett előadótermét. Szolidaritásképpen hasonló akciót szerveztek a bukaresti diákok is az ottani Történelem Karon - írja a manna.ro.
Az egyetemi előadó elfoglalása után a központi épületet az egyetem vezetése lezárta, de megállapodott a diákokkal, hogy a teremfoglalás nem ütközik semmilyen szabályba. Többen bent éjszakáztak, ma reggel azonban újra ki akarták küldeni a diákokat. Bolovan rektorhelyettes szerint a diákok pénzt kapnak az akcióért. A sepoate.ro rendszeres frissítéseket közöl a teremből, ahol megtartották a terv szerinti órákat, a teremfoglalók részvételével. A vitafórum ezek után, délután két órakor kezdődött.
A kolozsvári diákok közleményükben azt írják: azért foglalták el a termet, mert az egyetem jövőjéről szeretnének nyílt vitát kezdeményezni, ehhez pedig szükségük van egy önálló térre az intézményen belül. "Az egyetemnek kritikus, de a közéletben résztvevő polgárokat kellene nevelnie, nem csak diplomatulajdonosokat" – áll a hallgatók közleményében, amelyben az itthoni diáktüntetésekről és egyetemfoglalásról ismerős "Az egyetem mindenkié!" szlogen is szerepel. Az ELTE bölcsészkarán 44 napig tartó egyetemfoglalás ma ér véget, de a hallgatók hetente kétszer "legálisan" fórumozhatnak: erről itt olvashattok.
Az egyetemfoglalók szerint az intézmény nem bátorítja a diákokat, hogy hallassák a hangjukat, a diákok egyszerű ügyfelekké váltak, akik jól csomagolt árut kapnak felsőoktatásként, és az életre való felkészítés helyett legfeljebb arra teszi őket alkalmassá az egyetem, hogy alkalmazottakká váljanak. A vitára bárkit szívesen látnak: diákokat, tanárokat, középiskolásokat, végzősöket, egyetemi személyzetet, bárkit, akit érdekel a kérdés.
Tegnap este már elkezdtek tárgyalni a szociális ösztöndíjak odaítéléséről: a kritériumok felülvizsgálatáról, a minimum összegről, amelyből meg lehet élni, és arról, milyen mértékben lehetséges és kívánatos alternatív finanszírozási források bevonása, esetleg a magánszférából.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
