Elektronmikroszkópot telepít közel egymilliárdból a Pannon Egyetem

A globális felmelegedés vizsgálatában is hasznos eszköz a Dunántúlon az egyetlen ilyen készülék lesz.

  • eduline/mti
dudás

Pósfai Mihály, a veszprémi Pannon Egyetem oktatója számolt be arról, hogy csaknem 924 millió forintos uniós támogatást nyert a Pannon Egyetem, amelyből egy világszínvonalú infrastruktúra valósulhat meg a tervek szerint egy éven belül.

A kutatók számára nemzetközi jelentőségű tudományos eredmények elérését és ezek publikálását segíti majd a létesítendő laboratórium. A pásztázó elektromikroszkóp az egyetem anyagmérnöki intézetében kap helyet, a transzmissziós elektromikroszkóp és a mintaelőkészítők pedig egy speciális, erre a célra készült épületben működnek majd - közölte.

A Dunántúlon nincs modern elektromikroszkóp, sőt az egész országban is ritka, ezért eddig sokat kellet utazni, ha valaki ilyen eszközt akart használni, emiatt a kihasználtsága is magas lehet - így önfenntartóan tud majd működni.

Elektronmikroszkópos felvétellel akár a sejtalkotókat, vagy még kisebb anyagokat is vizsgálhatnak.

Az egyetemről és más városokból érkező kutatók sokféle tudományos kérdésére is válasz születhet - mondta az egyetemi tanár. Ez annak is köszöngető, hogy az elmúlt 15 esztendőben óriási fejlődésen ment keresztül az elektromikroszkópia. Ma már nem elsősorban a térbeli felbontás javítása a cél, hanem a vizsgálható anyagok és folyamatok körének tágítása - fűzte hozzá Pósfai.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.