Egytemistákat vertek biztonságiak az ELTE buliján

A héten zajlik a Lágymányosi Eötvös Napok egyik rendezvénysátrának bejáratánál alakult ki összetűzés a fiatalok és a biztonsági szolgálat között, utóbbi túl kemény eszközöket választhatott.

  • Eduline

A LEN Facebook oldalán jelent meg egy hallgatói poszt pénteken, egy lány bevallása szerint csütörtökön több ütést is kapott, valamint társait is megverték a biztonságiak:

Tegnap, május 5-én éjjel a LEN-nagysátor bejáratánál a biztonsági őrök szétverték a barátomat, a barátainkat és engem is többször megütöttek.

Magunk is jártunk a posztot követően a rendezvényen, ahol a sátrak beléptetési rendje alapján csak egy bejáratot és egy közeli kijáratot hagytak a hallgatóknak (mivel ponyvasátorról van szó, baj esetén több helyen is megnyitható lett volna). A rendszer azonban nem volt gördülékeny, néha vitába keveredtek a hallgatók a biztonsági szolgálattal, ugyanis a be- és kijárat távolsága, bár a sátor eltérő oldalán voltak, mégis mindössze 10 méter távolságban voltak. Aki a kijáraton szeretett volna bemenni, szabályosan visszalökték alkalmanként őket.

A kérdéses verekedést is a biztonságiak kezdeményezték a lány szerint. Miután földre került a barátja többször fejbe és gyomron rúgták, harmadik társukat arcon és orrba verték, valamint őt is megütötték, pedig csak kiabált, hogy álljanak le a verekedéssel. Az esetet állítólag valaki videóra vette, most őt szeretnék megtalálni.

A posztot író lány szeretett volna információkhoz jutni a szervezőknél az esetük kapcsán (főleg a biztonságiakról), akkor csak annyi választ kapott, hogy felvették a kapcsolatot a szervezők a biztonsági céggel.

Az Index úgy tudja, hogy bár az ELTE négy kari hallgatói önkormányzatának bulijáról van szó, a rendezvényt hivatalosan a K&B Fest Kft. szervezi, akik a nemi erőszakról elhíresült ELTE TÓK gólyatábort is szervezték 2014-ben.

A rendőrség egy földre vitt személyről tud, egyelőre feljelentéskiegészítést rendeltek el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.