Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy eddig teljesen ismeretlen Mozart-zongoradarab kottájára bukkant egy osztrák zenetudós, a művet hamarosan a...
Egy eddig teljesen ismeretlen Mozart-zongoradarab kottájára bukkant egy osztrák zenetudós, a művet hamarosan a nagyközönségnek is bemutatják.

A Tirolban dolgozó Hildegard Herrmann-Schneider egyetemi docens bukkant a kottára, amely a feltételezések szerint 1780 körül keletkezett. A mű kéziratán „Wolfgango Mozart” az aláírás, ez megerősíti, hogy a darab eredeti.
Március 23-án Mozart szülőházában az osztrák Florian Birsak mutatja be a kompozíciót. Nem ez az első korunkban felfedezett alkotás: 2006-ban a salzburgi érsekség archívumában és 2009-ben a Mozarteum Alapítvány levéltárában is találtak addig ismeretlen műveket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.