Egerben diákfórumot tartott szerdán este az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzata, ezzel is tiltakozva a...
Egerben diákfórumot tartott szerdán este az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzata, ezzel is tiltakozva a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen. A fórumon felszólalók szerint a kormány zseniálisan választotta ki az időpontot: vizsgaidőszak van, az emberek már a karácsonyra készülnek, ráadásul hideg is van a szabadtéri demonstrációkhoz. Bakos György, a hallgatói önkormányzat elnöke jelezte: a vizsgaidőszak hajrájában nem sok értelmét látná nagyobb demonstrációnak, de igény esetén erre is sor kerülhet. Hol tartottak és tartanak ma demonstrációt az egyetemisták? Folyamatosan frissülő térképünket itt nézhetitek meg.
Beszámolt róla, hogy reggel a Heves Megyei Kormányhivatal képviselőinek tiltakozó levelet adtak át a diákok követeléseivel. Ez a hallgatói keretszámok rendezését, a hallgatói szerződések felbontását, a felsőoktatás autonómiájának megőrzését, valamit a fiatalokat sújtó kormányzati intézkedések visszavonását tartalmazza.
Lőrinczné Thiel Katalin, az intézmény rektor-helyettese példáként említette, hogy míg tavaly művészetközvetítés szakra 90 hallgatót vehettek fel államilag támogatott képzésre, az új keretszámok alapján jövőre már országosan is csak 40 ilyen hely lesz.
A diákhitel felvétele nem jelent megoldást, ez Észak-Magyarországon különösen nehéz kérdés - tette hozzá. A főiskola állami támogatása az elmúlt évhez képest 40 százalékkal csökkent, ami működési nehézségeket is okozhat a közeljövőben. Kovács Előd, a természettudományi kar dékánhelyettese a rektori konferencia állásfoglalását ismertette a több mint száz réstvevővel. A fórumot vita követte, amelyen elhangzott, hogy a leginkább érintett középiskolás korosztályt is be kellene vonni a további tiltakozásokba.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
