Szökés, elrejtőzés, illetve bűnismétlés veszélye miatt december elsejéig meghosszabbították a gólyatábori erőszakkal gyanúsított K. S. Szilárd előzetes letartóztatását - írja a Magyar Nemzet.
A férfi előzetes letartóztatását a közelmúltban két hónappal hosszabbította meg a Kaposvári Járásbíróság - tudta meg a Magyar Nemzet, amelynek kérdésére Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője azt közölte, hogy a járásbíróság nyomozási bírája az ügyészség indítványával egyezően december elsejéig hosszabbította meg a legszigorúbb kényszerintézkedés határidejét.
Mint mondta, a nyomozási bíró azzal indokolta a döntést, hogy a gyanúsított szabadlábra helyezése esetén fennáll a szökés, az elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye.
K. S. Szilárd a gyanú szerint az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának fonyódligeti gólyatáborában erőszakolt meg egy elsőéves hallgatót, az ügyben a fonyódi rendőrkapitányság nyomoz szexuális erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Mivel a tettes maga is az ELTE hallgatója, az egyetem fegyelmi eljárást indított ellene, amit a büntetőeljárás végéig felfüggesztettek.
A lap úgy tudja, a tanítóképző kar hallgatói önkormányzatának azóta lemondott elnöke ellen indult fegyelmi eljárásban a jövő hét első felében több tárgyalást is tartanak, szerdáig meghallgatják az áldozatot is.
Galántai Tamás HÖK-elnököt azért vonják felelősségre, mert tudott az elkövető előéletéről, de nem akadályozta meg, hogy K. S. Szilárd szervezőként a táborban dolgozzon. Ezért akár el is bocsáthatják az ELTE-ről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
