Szexuális zaklatás miatt figyelmeztetésben részesítette egyik HÖK-küldöttjét az ELTE Természettudományi Karának fegyelmi bizottsága - írja az Átlátszó Oktatás.
Az ELTE Természettudományi Karán múlt héten zárult le a fegyelmi eljárás, figyelmeztetésben részesítették egyik hallgatójukat szexuális zaklatás miatt. A TTK HÖK elnöke, Horváth Luca megerősítette, hogy a zaklató az egyik HÖK-küldöttjük - olvasható az Átlátszó Oktatás cikkében.
A HÖK elnöki beszámolója szerint augusztus elején a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral közösen szervezett Mentortáborban egy hallgatót szexuális zaklatás ért. A sértett hallgató megkereste a két kar elnökét, ők továbbították a panaszt a Természettudományi Kar dékánjának, aki elindította a fegyelmi eljárást. Kifejezetten gyorsított eljárást kértek.
Az elnök szerint komoly vádról volt szó, több hallgató azt mondta, hogy az érintett HÖK-ös a sértett kifejezett tiltakozása ellenére nyíltan és durván fogdosta őt.
Ugyanakkor másik forrás szerint a HÖK-küldött a nyakába vette a később panaszt tevő lányt, aki ezt akkor még egyáltalán nem nehezményezte, azonban a HÖK-ben lévő “politikai ellenfelei” lehetőséget láttak abban, hogy a jelenetet szexuális zaklatásnak állítsák be.
Egyelőre még nincs hír arról, hogy a küldöttgyűlés visszahívja-e az érintett küldöttet.
Szexuális zaklatás az egyetemeken: sehol nincs ilyen eset?
Miután az ELTE dékánjáról kiderült, visszaélt a hatalmával, kirúgták Mikonya Györgyöt. De mennyire elterjedt ez a magyar egyetemeken, és hová fordulhat az áldozat? Mikonya Györgyről, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának - immár volt - dékánjáról november elején írtuk meg, hogy kirúgták.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
