Visszaeső bűnöző erőszakolhatott meg egy lányt az ELTE gólyatáborában

Kétszer is volt már hasonló ügye annak a férfinak, akit a a fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszak gyanúja miatt őrizetbe vett a rendőrség - írja a Blikk, amely úgy tudja, a 38 éves férfi beismerte tettét.

  • Eduline

A férfi fotósként dolgozik, és az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának több rendezvényén megfordult korábban - írja a lap. Az ELTE TÓK idei gólyatáborának szervezői valószínűleg nem tudták, hogy 1996-ban már volt hasonló ügye, 2004-ben pedig szemérem elleni erőszak miatt indult ellene eljárás. A Blikk úgy tudja, a férfi előre kitervelte tettét.

A Somogyi Hírlap online kiadása, a Sonline vasárnap délután számolt be arról, hogy megerőszakoltak egy lányt péntek éjszaka egy fonyódligeti gólyatáborban. A rendőrség annyit közölt, hogy szexuális erőszak gyanúja miatt indított nyomozást.

Az ELTE hétfői közleményében arról írt, hogy a rendőrség részleteket nekik sem árult el. Az intézmény szerint a gólyatábor szervezett programjai során a hallgatókat semmire nem kényszerítették, a programokhoz kapcsolódóan semmilyen bűncselekmény nem történt.

A Kaposvári Járásbíróság szintén hétfőn közölte, hogy elrendelték egy 38 éves budapesti férfi 30 napos előzetes letartóztatását, mivel fennáll a szökés, elrejtőzés, illetve a bűnismétlés veszélye. A gyanú szerint a férfi a fonyódligeti gyermektábor területén bántalmazta és megerőszakolta a sértettet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.