"Rágalom" - válaszolt a Magyar Nemzetnek az ELTE BTK dékánja

„A kar nevében visszautasítok bármely oldalról érkező vádat, amely a kar kollégáit, hallgatóit vagy testületeit –...

  • Eduline

Wikipedia

„A kar nevében visszautasítok bármely oldalról érkező vádat, amely a kar kollégáit, hallgatóit vagy testületeit – bizonyítékok nélkül – emberi méltóságukban, szakmai becsületükben sértik” – írja Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a kari oldalon megjelentetett közleményében.

A Magyar Nemzet szerdai számában arról írt, hogy az ELTE bölcsészkarán „liberális hálózatot” hoztak létre oktatók és hallgatók, annak ellenére, hogy az egyetem vezetése tiltja a politikai megmozdulásokat. A cikkben névtelenül nyilatkozó hallgatók azt állítják, "már maga a tananyag is egyoldalúan átpolitizált volt”.

A bölcsészkar vezetője szerint a lap cikkében szereplő állítások „egy része bizonyításra szorul, más része rágalom”.

„Kollégáim munkájukat szakmai meggyőződésüknek megfelelően végzik. Ennek ellenkezőjét hivatalos, a dékánnal címzett bejelentés nem támasztotta alá. Az egyetem készülő etikai kódexében javaslatomra hangsúlyos szerepet kap majd a tanítási szabadságnak a magyar felsőoktatás minden oktatójára érvényes alapelve, mely szerint az órák témáját, tartalmát és menetét az oktató – szakmai felelősségének teljes tudatában – maga szabja meg. Ugyanakkor elvárja mindenkitől az egyetemen belüli, az órákon pedig különösen hangsúlyos alapelvként megjelenő pártatlanságot és politikamentességet” – olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.