Valószínűleg egy veszélyes egyetemi hagyomány áldozata lett a Florida Agricultural and Mechanical University egyik...
Valószínűleg egy veszélyes egyetemi hagyomány áldozata lett a Florida Agricultural and Mechanical University egyik diákja: Robert Champion az egyetem zenekarának tagjaként egy futballmérkőzés közben halt meg – adta hírül a The New York Times.
A Marching 100 nevű zenekar hírhedt volt durva beavatási szokásairól. „Mindenki, aki csatlakozott az együtteshez, számított a megalázó feladatokra” – mondta Phillip Stewart, az egyetemi zenekar egykori dobosa, aki szerint évtizedeken át mindeni elfogadta ezeket a szokásokat. Milyen beavatási szertartásokat tartanak a magyarországi középiskolákban? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Néhány napja azonban egy hallgató halálához vezetett a beavatási szertartás. A zenekar egy egyetemi focimeccsre érkezett, ám néhány órával a fellépésük után a klarinéton játszó Robert Championt megverte az együttes néhány tagja – állításuk szerint ez is a rítus része volt. A diák hamarosan rosszul lett, elájult, a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét.
„Vége a beavatási szertartásoknak” – jelentette ki a tragédia után a floridai intézmény elnöke, James H. Ammons, aki vizsgálatot indított a zenekar vezetője ellen, és felfüggesztette az együttes működését. A veszélytelen egyetemi gólyahagyományokról itt olvashatsz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
