Egy friss felmérés szerint Budapesten átlagosan 130 ezer forintért lehet kibérelni egy 40-80 négyzetméteres lakást, de szinte az egész országban folyamatosan nőnek az albérletárak. A felsőoktatásban tanulók jó részének azonban az egyetlen esélye a továbbtanulásra, ha megoldja a lakhatást. Az egyre több külföldön tanuló magyar diáknak azonban sokkal nehezebb dolga van a nyugat-európai nagyvárosokban.
Vidéken még nem szörnyű a helyzet
Orsolya biológiát tanul a Szegedi Tudományegyetemen. A végzős hallgató két éve bérel egy 45 négyzetméteres lakást. Elmondása szerint az utóbbi időszakban nem emelt árat a tulajdonos, így 35 ezer forintért (plusz rezsi természetesen) egyedül lakhat a tágas lakásban.
A szegedi diák nagyon szerencsés, hiszen Budapesten egy hasonló méretű és ugyanilyen frekventált lakásért akár 100 ezer forintot is elkérhetnek. Így azoknak, akik a főváros főiskoláira, egyetemeire jelentkeznek, már augusztusban égető kérdés a lakhatás.
Közalkalmazottak a szüleid? Irány a tömegszállás!
„Már a felvételi eredmény után felmentem egy levelezőlistára, a gólyatáborig pedig már meg is egyeztünk négyen, hogy együtt keresünk albérletet. Másként nem is ment volna” – meséli Patrik, aki az ELTE bölcsészkarára jár. Havonta 120 ezer forintot fizetnek a 70 négyzetméteres lakásért az iskolához közel, frekventált helyen, ami nagyjából 40 ezerre jön ki rezsivel fejenként. Gondolkodnak még egy lakótárson, hogy jobban kijöjjenek, de a srácok nem szeretnének még zsúfoltabb lakókörnyezetet.
Patrik szülei kereseti igazolása alapján nem kaphatott volna szociális alapon kollégiumi szobát, siófoki otthonukból pedig nem tud ingázni. Szerencsésnek mondja magát, de ennél többet biztosan nem tudna kifizetni úgy, hogy mindkét szülője közalkalmazott. Ha valamiért felbomlik a lakóközösség, vagy díjat emel a tulajdonos, munkát kell vállalnia.
Belvárosban lakni luxus
Ha valaki ragaszkodik ahhoz, hogy a belváros közelében, a Nagykörúton belül, vagy annak környékén vegyen ki lakást, elképesztő árakkal szembesülhet. Csak néhány példa egy gyors kereséssel: Blaha Lujza térnél 40 négyzetméter – maximum két embernek megfelelő – 140 ezer forintért. Ehhez közel 60 négyzetméter – 3 főnek ideális – 170 ezerért. Az teljesen nyilvánvaló, hogy ekkora lakhatási költséget – pláne, ha önköltséges képzésre jár valaki – nem csak a szegényebb hallgatók nem tudnak megfizetni.
A külső kerületekben már barátságosabb árakkal találkozni. A III. kerület északi részén lévő Zsigmond Király Főiskolába járók például az iskola közelében már 60 ezer forintért 50 négyzetméteres lakáshoz juthatnak. Igaz, ehhez el kell fogadni, hogy a belvárosba való bejutás akár egy órát is igénybe vehet.
Akinek nincs pénze albérletre az egyetemi lét számos egyéb költsége mellett, az reménykedhet a kollégiumi férőhelyben, vagy rosszabb esetben marad a bejárás. Ez nyilván csak akkor vállalható, ha ésszerű idő alatt be lehet érni az előadásokra, tehát van közvetlen járat a lakóhely és az egyetemi város között.
80 ezerért 10 négyzetméter: Berlinben magyarként vannak nehézségek
Csak hogy jobban érezzétek magatokat: nyugati nagyvárosokban sokkal, de sokkal nehezebb boldogulni – főleg magyarként, magyar keresettel.
Péter Berlinben kezdte meg a főiskolát. „Tapasztalataim szerint Berlinben nagyon nehéz szállást találni, a hosszú heteken, olykor hónapokon át tartó szálláskeresés nem meglepő. Az árak a belvárosban magasak, átlagos a havi 500 euró, de olykor ez sokkal több is lehet” – mondta el az Eduline.hu-nak. „Az úgynevezett Zwischenmiete egy másik megoldást jelenthet. Ez azt jelenti, hogy rövidebb időre (általában 2-6 hónap) valaki más szobájában lakik az ember. Itt a 350-450 euró egész átlagos”.
Diákoknak kínál szállást a "Studentenwerk" nevű, sok egyetemi hatáskörben mozgó szervezet. Itt a diákok havi 150-200 euróért találhatnak szállást, ehhez azonban igazolniuk kell, hogy egy berlini egyetemre felvételt nyertek, és ezután gyakran több mint 12 hónapos várólistára kerülnek. Péter egy ilyen helyen talált szállást, 10 négyzetméteres szobában lakik nagyjából 80 ezer forintért havonta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
