Eddig még rágyújthattatok a kedvenc egyetemi kocsmátokban, a könyvtár bejáratánál, sőt – suttyomban – a saját koliszobátokban is. Mi több, időnként a tanszék különc profja is sűrű szivarfüstben vizsgáztatta a gólyákat. Április elsejétől mindezért komoly pénzbüntetés jár. Hol gyújthattok rá, hol lesz teljes dohányzási tilalom?
Hol tilos rágyújtani?
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az oktatási intézmények – általános iskolák, középiskolák, egyetemek, főiskolák és kollégiumok – bejáratának ötméteres körzetében tilos rágyújtani. Az iskolák épületében egyáltalán nem lehet kijelölni dohányzóhelyet, még a legfélreesőbb mellékszobában sem, sőt az udvaron sem lehet rágyújtani. Ha az iskola mellett még egy játszótér is van, még nehezebb a helyzet, a játszótér szélétől még legalább öt métert rá kell számolni.Az egyetemen sem lesznek kijelölt dohányzóhelyek?
Mivel a kollégiumok, az egyetemek, a főiskolák és a könyvtárak mind közintézménynek számítanak, ugyanaz a szabály érvényes rájuk, mint az általános iskolákra, gimnáziumokra és szakközépiskolákra, vagyis befellegzett a tanszéki nagy együttdohányzásoknak. Viszont az egyetemek, főiskolák udvarán ezután is rá lehet majd gyújtani.
A saját lakásotokban cigizhettek, a koliszobában miért nem?
Így lenne logikus – de csak részben. Mivel a koliszoba egy közintézmény része, amely a törvény módosítása miatt nem alakíthat ki zárt területen dohányzóhelyet, a szobák sem jelentenek kivételt. Ha dohányzáson kapnak, nemcsak titeket, de a kollégiumot is megbüntetik.
Elektromos cigarettát sem lehet használni zárt helyen?
Mivel az e-cigrettával nem füstöt fújtok ki, hanem vízpárát, azt továbbra is lehet használni.
Miért nem lehet zárt dohányzó helyiségeket kijelölni?
Az ÁNTSZ az Egyesült Államok tiszti főorvosának jelentése és egyéb tudományos bizonyítékok alapján úgy gondolja, hogy a szellőztetés, a légszűrés és a kijelölt dohányzóterületek alkalmazása a száz százalékban füstmentes környezethez képest hatástalan megoldás. Azaz, mivel zárt helyen az is szív füstöt, aki nem dohányzik, inkább ne gyújtson rá senki sem.
A kocsmákban sem lehet rágyújtani?
Elvileg nem. Az elmúlt hetekben még elnézőek voltak a kocsmák és kávézók tulajdonosai, április 1-től viszont mindenhol bekeményítenek. Az ötméteres szabály itt is érvényes: legalább ennyivel kell arrébb menni, hogy rágyújthassatok. Kiskapu persze van: „ha nem állnak rendelkezésre a dohányzóhely kijelölésének feltételei”, öt méteren belül is cigizhettek.
Lesz cigikommandó?
Igen – a buszmegállókban és az aluljárókban dohányzókat eddig például a közterület-felügyelők büntették meg.
Mekkora a pénzbüntetés?
A bírság összege húsz- és ötvenezer forint között mozoghat, az üzemeltető 250 ezer forintot is fizethet, a legmagasabb büntetés 1 millió és 2,5 millió forint közötti – és nem csodálkoznánk, ha a kollégiumokban ezt az összeget az ott lakókra vagy a szüleikre terhelnék. A szórakozóhelyek tulajdonosai és az intézmények csak akkor ússzák meg a büntetést, ha be tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy bent senki ne dohányozzon, vagyis kirakták a tiltó táblákat, és felszólították a vendégeket, hogy ne gyújtsanak rá. Van még kérdésetek? Az ÁNTSZ oldalán találtok egy részletes összefoglalót a munkahelyekre és kórházakra vonatkozó szabályokról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
