Eddig még rágyújthattatok a kedvenc egyetemi kocsmátokban, a könyvtár bejáratánál, sőt – suttyomban – a saját koliszobátokban is. Mi több, időnként a tanszék különc profja is sűrű szivarfüstben vizsgáztatta a gólyákat. Április elsejétől mindezért komoly pénzbüntetés jár. Hol gyújthattok rá, hol lesz teljes dohányzási tilalom?
Hol tilos rágyújtani?
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az oktatási intézmények – általános iskolák, középiskolák, egyetemek, főiskolák és kollégiumok – bejáratának ötméteres körzetében tilos rágyújtani. Az iskolák épületében egyáltalán nem lehet kijelölni dohányzóhelyet, még a legfélreesőbb mellékszobában sem, sőt az udvaron sem lehet rágyújtani. Ha az iskola mellett még egy játszótér is van, még nehezebb a helyzet, a játszótér szélétől még legalább öt métert rá kell számolni.Az egyetemen sem lesznek kijelölt dohányzóhelyek?
Mivel a kollégiumok, az egyetemek, a főiskolák és a könyvtárak mind közintézménynek számítanak, ugyanaz a szabály érvényes rájuk, mint az általános iskolákra, gimnáziumokra és szakközépiskolákra, vagyis befellegzett a tanszéki nagy együttdohányzásoknak. Viszont az egyetemek, főiskolák udvarán ezután is rá lehet majd gyújtani.
A saját lakásotokban cigizhettek, a koliszobában miért nem?
Így lenne logikus – de csak részben. Mivel a koliszoba egy közintézmény része, amely a törvény módosítása miatt nem alakíthat ki zárt területen dohányzóhelyet, a szobák sem jelentenek kivételt. Ha dohányzáson kapnak, nemcsak titeket, de a kollégiumot is megbüntetik.
Elektromos cigarettát sem lehet használni zárt helyen?
Mivel az e-cigrettával nem füstöt fújtok ki, hanem vízpárát, azt továbbra is lehet használni.
Miért nem lehet zárt dohányzó helyiségeket kijelölni?
Az ÁNTSZ az Egyesült Államok tiszti főorvosának jelentése és egyéb tudományos bizonyítékok alapján úgy gondolja, hogy a szellőztetés, a légszűrés és a kijelölt dohányzóterületek alkalmazása a száz százalékban füstmentes környezethez képest hatástalan megoldás. Azaz, mivel zárt helyen az is szív füstöt, aki nem dohányzik, inkább ne gyújtson rá senki sem.
A kocsmákban sem lehet rágyújtani?
Elvileg nem. Az elmúlt hetekben még elnézőek voltak a kocsmák és kávézók tulajdonosai, április 1-től viszont mindenhol bekeményítenek. Az ötméteres szabály itt is érvényes: legalább ennyivel kell arrébb menni, hogy rágyújthassatok. Kiskapu persze van: „ha nem állnak rendelkezésre a dohányzóhely kijelölésének feltételei”, öt méteren belül is cigizhettek.
Lesz cigikommandó?
Igen – a buszmegállókban és az aluljárókban dohányzókat eddig például a közterület-felügyelők büntették meg.
Mekkora a pénzbüntetés?
A bírság összege húsz- és ötvenezer forint között mozoghat, az üzemeltető 250 ezer forintot is fizethet, a legmagasabb büntetés 1 millió és 2,5 millió forint közötti – és nem csodálkoznánk, ha a kollégiumokban ezt az összeget az ott lakókra vagy a szüleikre terhelnék. A szórakozóhelyek tulajdonosai és az intézmények csak akkor ússzák meg a büntetést, ha be tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy bent senki ne dohányozzon, vagyis kirakták a tiltó táblákat, és felszólították a vendégeket, hogy ne gyújtsanak rá. Van még kérdésetek? Az ÁNTSZ oldalán találtok egy részletes összefoglalót a munkahelyekre és kórházakra vonatkozó szabályokról.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
